Bábuként irányíthatnak minket ezzel a magyar felfedezéssel

Acsády László és kollégái az agy thalamus nevű területét vizsgálják – itt zajlik a nagyagy felé bemenő összes információ előzetes feldolgozása. A thalamuson belül van egy kis terület, amelynek létezéséről régóta tudnak, de a működése és szerepe még kevéssé tisztázott. Ha ez a terület mindkét agyféltekében megsérül, akkor teljes öntudatvesztés következik be. Ha csak az egyik oldalon sérül, akkor az ellentétes testoldalon mozgási problémák lépnek fel, illetve olyan érzés lép fel, mintha az agy nem érzékelné az ellenoldali világot. A terület kulcsszerepére utal az is, hogy ha egy komoly agysérülés miatt, öntudatlan vegetatív állapotba került beteg agyát ezen a területen ingerlik, akkor – szinte csodába illő módon – mozogni és beszélni kezd. Az ingerlés befejezése után azonban hamar visszasüllyed a vegetatív állapotba. Azaz a thalamusnak ez a területe olyan mozgásszervező, mozgásirányító, tudatirányító központ lehet, amely rendkívül fontos az egész szervezet működése szempontjából. Korábbi kutatások arra utaltak, hogy ezt a területet egy jelentős gátló pálya idegzi be. Ennek eredési helyéről, részleteiről, funkciójáról azonban semmit nem lehetett tudni.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Acsády László és kollégái többéves kutatómunkával feltérképezték ezt a gátló pályát, aminek során kiderült a pálya eredete, és az új módszerekkel vizsgálni is tudták azt. A kutatók optogenetikai módszerrel szelektíven aktiválták az újonnan felfedezett, agytörzs eredetű gátló rostokat. „A legnagyobb döbbenetünkre már az első kísérlet is frenetikus hatással volt. Az egérke futott, futott, majd bekapcsoltuk a pályát aktiváló lézerfényt, és az állat abban a pillanatban megállt. Nem esett össze, csak mozdulatlanná vált, a fejét ingatta egy kicsit, és feltehetően az öntudatát sem veszítette el. Aztán amint kikapcsoltuk a fényt, tovább futott. Ugyanez történt, amikor evett, vakarózott. Egyértelmű volt, hogy egy nagyon komoly mozgásszervező központ működésébe szóltunk bele" – mondta az mta.hu-nak Acsády László. Azt a további kísérletek magyarázzák meg, hogy mi az újonnan felfedezett idegpálya szerepe.

Lehet, hogy csupán jelzi, hogy mikor fejezzünk be egy mozgást, de lehet, hogy az agytörzs finomszabályozásában van szerepe. Az első magyarázat mellett szóló nagyon érdekes megfigyelés, hogy amikor a kísérleti állat megállt, akkor az agykéreg másodpercek alatt átváltott az ébrenléti aktivitásból nyugalmiba. Ilyenkor pihen az agy, de ekkor zajlik az addig beérkezett információk raktározására, feldolgozása és memóriává alakítása. Elképzelhető, hogy amikor egy tanár azt látja, hogy a diák halálosan unja az órát, vagy elgondolkozott a hallottakon, a tanuló éppen raktározza a korábban hallottakat.