A kutatók szerint ebben a korban vándoroltak ki az első emberek Afrikából és indultak keletre és északra, s hozták létre első telepeiket Ázsiában és Európában. A Nature-ben megjelent beszámoló szerint ez az első lelet ebből a korból és ebből a kulcsfontosságú térségből – azért kulcsfontosságú, mert csak erre juthattak el Afrikából más kontinensekre. Ők lehettek, akik először vándoroltak a hűvösebb térségek felé. „Elképesztő. Ez az első minta, ami ezen a téren összeköti Afrikát Európával" – idézte a time.com portál Israel Hershkovitzot, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársát.

Az 55 ezer éves csont AP/Israel Antiquities Authority

A lelet érdekessége, hogy a közelben Neander-völgyiektől származó maradványokat is találtak, 50-65 ezer évesek lehetnek, azaz, ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben együtt éltek a Homo sapiensekkel. Az újonnan felfedezett csontmaradványból arra lehet következtetni, hogy a Neander-völgyiek és a korai emberek keveredésére már itt sor kerülhetett. A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai tavaly ősszel ugyancsak arról írtak, hogy a ma élő modern ember őse a Neander-völgyiekkel nagyjából 50-60 ezer éve keveredhetett.

Az izraeli lelet megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a modern ember mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát és vándorolt Délkelet-Ázsiába és Óceániába. Azt is tudjuk, hogy az európaiak és az ázsiaiak útjai idővel elváltak, csak azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor.