A világ minden tájáról (Japántól Mexikóig, az, USA-tól Brazíliáig) érkezett 115 résztvevő között ott volt Szemerédi Endre Abel-díjas, Lovász László Wolf-díjas és Gil Kalai Rotschild-díjas matematikus. Fejes Tóth László eredményei, könyvei és felvetett problémái számtalan kutatót indítottak el pályáján szerte a nagyvilágban és a mai napig éreztetik hatásukat. Az ő ötlete volt az „intuitív geometria” kifejezés, amivel az utca embere számára is érthető, alapvető geometriai kérdéseket illette.

Tóth László néven született, a számos más Tóthtól való megkülönböztetés okán a család a Fejes Tóth nevet (nagyapja ragadványnevét) akarta felvenni, ezt bürokratikus okokból nem engedték. Így lett belőle Fejes László, ezen a néven diplomázott és kezdett cikkeket írni. Mivel a cikkek végén szereplő L. Fejes nagyon hasonlított az akkoriban leghíresebb magyar matematikus nevének rövidítésére (L. Fejér), amikor végül lehetővé vált, felvette a Fejes Tóth nevet.

Erdős Pálhoz, Neumann Jánoshoz és Turán Pálhoz hasonlóan ő is Fejér Lipótnál doktorált a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Kétévi katonáskodás után, 1941-ben a Kolozsvári Egyetemre került. Ott hallott először azokról a geometriai problémákról, melyek egész pályáját meghatározták. A budapesti Árpád Gimnázium, majd 1949-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanáraként szinte egymaga kidolgozta a „geometriai elrendezések” elméletét „a síkon, a gömbfelszínen és a térben”. Az 1953-ban Berlinben megjelent német nyelvű monográfiája a témakör máig meghatározó klasszikusa. Az oroszra és japánra is lefordított mű egy csapásra világhírnevet szerzett Fejes Tóth Lászlónak, ez pedig meghozta a hazai elismerést, a Kossuth-díjat és 1962-ben az akadémiai tagságot. „Fejes Tóth rendkívül szerény, puritán, velejéig tisztességes ember volt, aki szinte naiv módon hitt a ’tiszta ész’ erejében és kereste az igazságot. Sosem hajlott meg semmilyen hatalom vagy tekintélyelv előtt. Csak hosszas rábeszélés után vállalta, hogy 1970-től 1983-ig ő vezesse az Akadémia Matematikai Kutató Intézetét” – írta róla egy évtizede lapunknak Pach János matematikus.

Fejes Tóth László ontotta az egyszerűen megfogalmazható, gyönyörű kérdéseket és utálta a bonyolult jelöléseket és a „magas matematika” nagyképű fogalmainak felesleges használatát. A feladatok között szép számmal akadt olyan, amely néhány szellemes ötlet segítségével viszonylag könnyen megoldható. Aki a sikeren felbuzdulva megpróbált mélyebbre ásni, és hozzálátott Fejes Tóth László következő feladatának megoldásához, az gyakran leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött.

Fejes Tóth László rendkívül nagyra értékelt minden mérhető teljesítményt, ami mögött kemény munka és tehetség állt. Imádta a sportot. Pach János szerint kiválóan pingpongozott, teniszezett, szertornázott. Egy megkopott fénykép bizonyítja, hogy közel ötvenévesen óriáskört csinál a nyújtón. Hatvanon túl stuttgarti vendégprofesszorsága idején a sárkányrepülést is megtanulta.

2002-ben az Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki. 2005-ben Budapesten hunyt el.