A hároméves kutatómunkával kifejlesztett eljárás a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából – például bogyósgyümölcs préslepényből, cukorcirok szalmából – 55-60 százalékos hatékonysággal állítja elő a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt.

Az eredmény környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő, hiszen a technológiának köszönhetően az élelmiszeripari nyersanyagok termelésekor- és feldolgozásakor keletkező hulladék teljeskörűen feldolgozható: a bioetanol-fermentációból visszamaradó anyagok biogáz, vagy jó minőségű komposzt előállítására alkalmas.

„A jelenleg a bioetanol előállításánál könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket használnak, mint például a kukorica vagy a búza. Az általunk kidolgozott módszer növényi hulladékból állít elő etanolt, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el.” – emelte ki a módszer egyik előnyét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar tudományos dékánhelyettese.

Kapcsolódó cikkek: Bioetanol gyártás: élbolyban Magyarország | Ellenszélben startolt a zöldbenzin | Kukoricából üzemanyag százmilliárdos beruházással Almásfüzitőn? | Svéd-magyar bioenergetikai megállapodás született | Bioetanol: a Mabio 92 milliárd forintos projektbe kezd