|
A világ leggyorsabb gépe a Tejút-2
extremetech.com |
Magyarország nem dúskál szuperszámítógépekben. A legnagyobbat idén júniusban adták át a Debreceni Egyetemen. A Szilárd Leó fizikus után Leó fantázianevet viselő, a világ 308. legnagyobb szuperszámítógépe másfél milliárd forintba került.
A debreceni gép teljesítménye 197,2 teraflops, vagyis másodpercenként 197 ezerszer egymilliárd lebegőpontos műveletet végez. (A kínai Tianhe-2 nagyjából százhetvenszer gyorsabb.) A hazai szuperszámítógépek között nagyon fontos, hogy 2013-tól a világszínvonalú WIGNER Adatközpont ad otthont a CERN kihelyezett Tier-0 infrastruktúrájának, és így kulcsszerepet tölt be a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában, egyúttal a Higgs-bozon kutatásában.
|
Obama a tavaszi tudományos kiállításon a Fehér Házban – nincs elájulva
Jonathan Ernst / Reuters |
De mégis miért kell építeni szuperszámítógépet? A kérdésre Benczúr András, a „Big Data – Lendület” kutatócsoport vezetője több okot is említett. Atomfizikai, asztrofizikai, biológiai, genetikai mérések és szimulációk esetében a nyers erő gyakran a legfontosabb szempont. A tudományos igényeken túl nagy részben biztosan presztízsberuházásról van szó, a Kínával folyó verseny része. Mind költségében, mind céljaiban hasonló az Űrprogramhoz. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a látszólag csak presztízscélból folyó kutatások rengeteg gyakorlati hozadékkal járnak. Az MTA SZTAKI munkatársa szerint a szuperszámítógép számára kialakított új rendszerterv, a gép kihasználására fejlesztett radikálisan új szoftverek lehet, hogy tíz-húsz év múlva már minden nagyobb cég szervertermében ott lesznek, és ebből nagyon sokat profitálhatnak a fejlesztésben részt vevő kutató-fejlesztő cégek.
|
Szuperszámítógép a berlini Konrad-Zuse központban
Thomas Peter / Reuters |
Napjaink szupergépei egyre inkább több, kisebb teljesítményű gépből állnak, akár földrajzilag is elosztva. Ebben a konstellációban lehet, hogy nem kerülnek fel a szupergépek listájára – hiszen a részelemek egyenként nem szupergépek –, de összességében sokkal nagyobb kapacitást jelentenek az éllovasoknál.
|
Így néz ki a Nagy Hadronütköztető számítógépparkja
Pierre Albouy / Reuters |
A Google által használt számítógépek összteljesítményét valószínűleg meg sem közelítik az egyedi szupergépek, de a Google nem is szívesen árul el részleteket az infrastruktúrájáról. Benczúr András szerint azzal is tisztában kell lenni, hogy az IT eszközök áramfelvételével, hűtésével összefüggő szén-dioxid-kibocsátás körülbelül a légi közlekedés kibocsátásával azonos.
