galéria megtekintése

Robbanhat a Bardarbunga

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 28. számában
jelent meg.

Ötvös Zoltán
Népszabadság

Mi történhet a mélyben, mi okozza a már másfél hete folyamatosan tartó, mostanáig több mint tízezer földrengést okozó eseménysort Izlandon?– ez a kérdés nemcsak az izlandiakat és a vulkanológusokat izgatja, hanem a repülési szakembereket is, hiszen egy másik izlandi vulkánnak, az Eyjafjallajökullnak a 2010-es kitörése 2,5 milliárd eurós kárt okozott.

Figyelmeztető tábla izlandi és angol nyelven
Figyelmeztető tábla izlandi és angol nyelven
Sigtryggur Johannsson / Reuters

A Bardarbunga vulkán múlt kedden kezdett el mocorogni, azóta több mint tízezer rengést észleltek a műszerek. A legnagyobbat – a Richter-skálán 5,7-est – két napja regisztrálták, ehhez fogható erősségű földmozgást legutóbb 1996-ban mértek. A hatóságok az érintett térség felett repülési tilalmat rendeltek el, de a sziget ország repülőterei zavartalanul működnek. Bár egyes híradások a hét végén arról írtak, hogy a Bardarbunga kitört, mára egyértelművé vált, hogy erre eddig nem került sor. Nem tapasztaltak ugyanis jeges-iszapos áradatot, ami arra utal, hogy mégsem érhette el a felszínt a magma.

A földrengés intenzitásának növekedése és az erős és nagyon gyakori földmozgások a Dyngjujökull-gleccsertakaró alatt azzal magyarázhatók, hogy egy kis megtorpanás után tovább nyílt a Bardarbunga hasadékrendszere. A kinyílást (erős és gyakori földrengések) magmabeáramlás (a földremegés intenzitásának növekedése) követi.

 

A Bardarbunga vulkáni rendszer Izland legaktívabb tűzhányói közé tartozik, az 1700-as években különösen gyakoriak voltak kitörései (13 feljegyzett kitörés), aztán nőttek a kitörések közötti nyugalmi időszakok, és most már több mint száz éve alszik. Harangi Szabolcs, az MTA– ELTE vulkanológiai kutatócsoport vezetője, az ELTE egyetemi tanára szerint azonban egy jég alatti vulkán esetében sokszor nehéz számon tartani a működés gyakoriságát, mert a kisebb kitörések csupán jökulhlauppal, azaz iszapos-jeges áradással járnak (ilyen esemény többször volt az elmúlt harminc évben).

Szeizmográfot tesztelnek a kutatók a vulkán közelében
Szeizmográfot tesztelnek a kutatók a vulkán közelében
Arni Saeberg / AFP

Másrészt az izlandi tűzhányók esetében gyakori, hogy egy központi vulkánból hasadékrendszerek ágaznak ki, amelyek adott esetben szintén aktivizálódhatnak, és így akár a központi vulkántól több tíz kilométer távolságban is létrejöhet vulkáni működés.

Mi várható? A kérdésre Harangi Szabolcs két forgatókönyvet vázolt fel. Ha a magma a gleccsertakarótól északra éri el a felszínt, akkor csökken a magma és a víz kölcsönhatása miatti heves robbanásos kitörés valószínűsége. Ebben az esetben elképzelhető egy olyan esemény, amely 1975–84-ben a Krafla vulkáni területen zajlott, azaz látványos hasadékvulkáni kitörés lávaszökőkutakkal.

Van azonban egy másik izgalmas lehetőség, ami új színt vihet az eseményláncba. Az ugyanis már egyértelmű, hogy a hasadék észak felé halad, pontosan az Askja vulkáni rendszer irányába, amit az is bizonyít, hogy az Askja környékén is pattannak ki földrengések. Becslések alapján két-három nap lehet hátra a két rendszer találkozásáig. Ennek a találkozásnak többféle következménye lehet.

Turistabusz várja az Izlandot nyáron
Turistabusz várja az Izlandot nyáron "ellepő" kalandvágyókat a vulkán közelében
Sigtryggur Johannsson / Reuters

A szakemberek szerint az Askja vulkán alatt szilíciumban gazdag, 70-80 százalékban kristályokból álló, a kristályok között 20-30 százalék olvadékot tartalmazó magmás test lehet. Ez nagyon viszkózus, azaz nehezen folyó anyag, önmagában kitörésre nem képes.

Azonban ha forró bazaltos magma jut ebbe az anyagba, a keveredés hirtelen hatalmas robbanásos kitörést okozhat. Harangi Szabolcs szerint sokféle kimenetele lehet ennek az eseménynek, a robbanásos kitörés a „legrosszabb lehetőségek” egyike. „Hangsúlyozom azonban, hogy a legrosszabb lehetőségeknek van a legkisebb valószínűségük, nem kell túldramatizálni a helyzetet” – nyugtat a vulkanológus.

„Óriási élmény, kivételes lehetőség szinte »élőbe követni«, hogy mi történik egy ilyen jelenség során. Még akkor is, ha nem vagyunk birtokában minden adatnak, de a nyilvános információk alapján is sok fontos szakmai következtetést vonhatunk le” – értékelte lapunknak az izlandi történéseket Harangi Szabolcs. Követhető, hogy miképpen zajlik egy olyan esemény, amikor két kőzetlemez távolodása során magma nyomul be a földkéregben nyíló repedésekbe.

Zászló lobog a szélben a vulkánhoz legközelebb fekvő település határában
Zászló lobog a szélben a vulkánhoz legközelebb fekvő település határában
Sigtryggur Johannsson / Reuters

Az igazi nagy kérdés számára az, hogy mi történik, ha ez a hasadék tovább nyílik, és befut a másik vulkáni rendszerbe, nevezetesen az Askja vulkán alá (az utóbbinál 1961-ben volt az utolsó kitörés, 1875-ben egy nagy robbanásos kitörése volt). Ilyen eseményről még nincsenek közvetlen megfigyelésen alapuló tapasztalatok. A következő napok történései választ adnak a kérdésekre.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.