Néhány nappal azután, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösre tavaly novemberben leszállt, majd azóta hallgató Philea nevű egység rövid üzenetet küldött, a program irányítói egy igen rizikós műveletről adtak hírt. Azt tervezik, hogy az üstökös körül keringő Rosetta nevű űrszondát közelebb viszik az üstüköshöz.
A leszállás helyszínét 18 kilométerről fotózta a Rosetta ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA
A tudósok legnagyobb meglepetésére és örömére a Philae először múlt szombaton, majd vasárnap is rövid üzenetet küldött a Földre - adtuk hírül a minap.
Magára a történelmi leszállásra tavaly novemberben került sor, ami nem egészen úgy sikerült, ahogy tervezték. Előbb kissé visszapattant a Philae, majd olyan helyen ért talajt, ahol nem érhette elég fény a napelemeket, így kommunikálni sem tudott az irányítókkal.
Rögös az út a gumikacsához Reuters/ESA/NASA
Hatvan órányi működés után az egység elhallgatott. A kutatók abban bíztak, hogy a Naphoz közeledve ez a helyzet kedvezően változik.
Kapcsolódó cikkünk: 'Helló, Föld! Hallasz engem?"
A Philae tavalyi landolásának hangos sikerét mély csend követte, hiszen a szonda telepei 60 órányi működés után lemerültek. Az elnémult eszköz 85 másodpercre újraéledt és üzenetet küldött a Földre.
Az adatok vételéhez azonban túl nagynak tartják az üstökös és az űrszonda közti jelenlegi 220-240 kilométeres távolságot. Ezt 180 kilométerre szeretnék csökkenteni. Reményeik szerint a távolság csökkentésével hatékonyabban kommunikálhatnak a leszálló egységgel. Amit egyszerű leírni, de nehéz megvalósítani.
Egyebek mellett arra is gondolni kell, hogy a Naphoz augusztus 13-án a legközelebb kerülő üstökösről egyre több por és gáz válik le, s minél közelebb van a Rosetta, annál nagyobb veszély fenyegeti.
A Philae leszállóegység, ahogy a Rosetta OSIRIS kamerája látja ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA
„Olyan, mintha egy autóval egy hóviharon keresztül robognánk"
- idézte a reuters Elsa Montagnon-nak, a Rosetta helyettes repülési igazgatójának a párizsi Air Show-n elmondott szavait.
A tudósok azt remélik, hogy a durván 3-5 kilométer átmérőjű üstökösmag megfúrása, majd a minták elemzése alapvető adatokkal gazdagíthatja a bolygók, illetve az élet keletkezésével kapcsolatos eddigi ismereteinket.
hirdetés
A jégből és szilárd anyagból álló üstökös – mint egy időkapszula – a régi korokból őrizhet meg például ősi szerves molekulákat.
A Rosetta programra elvileg ez év végéig van pénz, de az irányítók azt szeretnék, ha a megfigyeléseket 2016 szeptemberéig folytathatnák – várhatóan akkor ütközik az üstökösbe a keringő egység.
