galéria megtekintése

Repülő csészealj hullott le Hawaiinál

1 komment


Ötvös Zoltán

Először tesztelte élesben a NASA azt a fura alakú űreszközt, amely a jövő Mars-expedícióiban kaphat fontos szerepet. Az LDSD (Low Density Supersonic Decelerator) nevű projekt keretében az amerikai űrhivatal szakemberei olyan új technológián dolgoznak, amellyel biztosíthatják a leendő marsi küldetések biztonságosan landolását.

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Fotó: NASA/JPL-Caltech

A kísérleti eszközt héliummal töltött ballonnal bocsátották fel június 28-án a Hawaii-szigetekről. Miután a ballon és a mintadarab 36,5 kilométeres magasságba emelkedett, az űreszköz levált a léggömbről, majd a rakétahajtóművek 55 km-es magasságig emelték. A hajtóművek kikapcsolása után a Csendes óceánba csapódott. Bár a kísérletet hivatalosan sikeresnek nyilvánították, az messze nem volt tökéletes.

Az egyik kísérleti eszköz egy leszállópanel, az úgynevezett SIAD (Supersonic Inflatable Aerodynamic Decelerator) elnevezésű, repülő csészealjhoz hasonlító, hat méter átmérőjű szerkezet a zuhanás során felfúvódott, és ezzel a felületnövekedéssel segítette a fékezést, lassította az eszközt.

 

Az eddigi adatok szerint ezzel nem volt semmi gond. A másik kísérleti elem egy 33,5 méter átmérőjű ejtőernyő volt, amely majdan a puha marsi landolást segítheti. (A Curiosity Mars-járó leszállását egy 16 méteres ejtőernyő segítette.)

A felvételek szerint itt akadt némi probléma, mert az ejtőernyő nem teljesen nyílt ki.

Olcsóbb európai hordozórakétát!

Európa igyekszik felvenni a harcot az Ariane rakétára nehezedő konkurenciaharc kapcsán. Az Airbus csoport a francia repülő- és rakétahajtómű-gyártó Safran céggel közösen vegyesvállalatot alapított új, versenyképes és hatékony hordozórakéták kifejlesztésére. A közös cég voltaképp az Ariane rakéták továbbfejlesztésével kapcsolatos, évek óta tartó francia-német kötélhúzásra adott válasz. Eddig ugyanis az volt a terv, hogy az év végéig eldől, milyen úton fejlesztik tovább az európai Ariane 5 rakétát, esetleg Ariane 6 néven egy teljesen újat hoznak létre.

A lassan folydogáló európai elképzeléseket azonban mind jobban fenyegeti az amerikai SpaceX nevű magáncég, amely Falcon rakétáját máris és igen alacsony áron forgalmazza. A meglehetősen karcsú belső struktúrájú kaliforniai vállalatnak a bonyolult és drága együttműködésben dolgozó európai versenytárssal szemben óriási előnye az is, hogy rakétáit egy helyen gyártja, és moduláris alapon építi fel.

Az Airbus és a Safran közösen szeretné benyújtani az Ariane 6 kifejlesztésre készített terveit. Egy ilyen rakéta startja a jövőben 70 millió euróba kerül, ami körülbelül fele az Ariane-5 felbocsátásával járó összegeknek. (P. I.)

Ennek az amerikai csészaaljas kísérletnek a küldetése az, hogy megtalálják, miként lehet a ki tudja mikori jövőben az eddig a Marsra küldött szállítmányoknál nehezebb terhet a vörös bolygóra küldeni.

Fotó: Reuters / Marco Garcia
Fotó: Reuters / Marco Garcia

A földinél nagyjából százszor ritkább marsi légkörben ugyanis sokkal bonyolultabb úgy lefékezni egy jó pár tonnás terhet, hogy az egy darabban érje el a Mars felszínét. Ez egyik megoldás az, ha irdatlan mennyiségű üzemanyagot tárolnak a fékezőrakétákhoz. A másik: különleges leszállóegységek és ejtőernyők fejlesztése – amit a mostani tapasztalatok birtokában jövőre folytatnak.

„A teszt sikeres volt” – értékelte a kísérletet Mark Adler projektvezető. De még számos kísérletet kell elvégezni, amíg hosszú időtartamú űrmissziókat indíthatnak a Marsra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.