A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban, s ma már ismert, hogy genomja (a  szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) 99,5  százalékban azonos a modern emberével. Hamarosan arra is fény  derülhet, hogy kereszteződött-e a Homo neanderthalensis a Homo  sapiensszel - olvasható a Live Science honlapján.

A reconstructed Neanderthal skeleton, right, and a modern human version of a skelaton, left, are on display at the Museum of Natural History Wednesday, Jan. 8, 2003 in New York. The Neanderthal skeleton, reconstructed from casts of more than 200 Neanderthal fossil bones, is part of the museum's exhibit called "The First Europeans: Treasures from the Hills of Atapuerca." (AP Photo/Frank Franklin II)

Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal  rendelkeztek, inkább birkózóra hasonlítottak, míg a Homo sapiens hosszútávfutóra emlékeztet.

Feltehetően kevésbé brutálisak lehettek, mint szokás őket  ábrázolni, s távolról sem voltak ostobák: agytérfogatuk legalább  akkora volt, mint a modern emberé. Használták a tüzet, ügyes  szerszámkészítők voltak, társadalmilag összetett csoportokban éltek,  s megadták a végtisztességet halottaiknak. Egy súlyosan fogyatékos  neandervölgyi férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik, hogy  gondoskodtak a betegekről és elesettekről.

"Sokkal közelebbi rokonsággal álltak velünk, mint bármilyen  jelenkori főemlős" - hangsúlyozta Katarina  Harvati, a Tübingeni  Egyetem paleoantropológusa, aki a neandervölgyi ember kihalásának  rejtélyét próbálja kibogozni.

A neandervölgyi ember körülbelül harmincezer évvel ezelőtt tűnt  el, de lehet, hogy kisebb csoportjaik egészen 24 ezer évvel  ezelőttig fennmaradtak. A tudósok már hosszú ideje gondolkodnak  azon, hogy mi lehetett kihalásuk legfőbb oka. Sokan a modern embert  okolják. "Közvetetten, a forrásokért folyó versenyben szorítottuk ki,  vagy közvetlenül, konfliktusokban irtottuk ki a neandervölgyi  embert" - vélekedik Ian Tattersall, a New York-i Amerikai  Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem paleontropológusa szerint a  Homo sapiens nem annyira irtotta a neandervölgyi rokonságot, mint  beolvasztotta. "Lehet, hogy betegségek végeztek velük vagy hódítók, ám  előfordulhat, hogy fontos géneket hagytak hátra genomunkban" -  vélekedik Wolpoff.

Tim Weaver, a Kaliforniai Egyetem paleoantropológusa szerint is  a beolvadás lehet a magyarázat: a Homo sapiens nagyobb csoportokban  élt, mint a neandervölgyi ember. Végső soron árnyalatnyi a  különbség, hogy kereszteződéssel, vagy anélkül, de a modern ember  kiszorította a neandervölgyi embert.

Clive Finlayson, a spanyolországi Gibraltári Múzeum evolúciós  biológusa szerint előfordulhat, hogy a modern embernek semmi köze  sem volt a neandervölgyiek eltűnéséhez. A Homo neanderthalensis az  egyre hidegebbre váltó éghajlatnak esett áldozatul: környezetük túl  gyorsan változott, amelyhez nem tudtak alkalmazkodni.

"Rengeteg forgatókönyvet vázoltak fel a tudósok a békés  kapcsolatoktól a véres incidensekig, a kannibalizmusig. Azt hiszem,  minden előfordulhatott. Feltehetően, a Homo sapiens és a Homo  neanderthalensis kereszteződött, és voltak időnként véres  konfliktusaik is. Vélhetően sok helyen a neandervölgyi ember már a  modern ember megérkezte előtt kihalt. Ám nem szükségszerű, hogy  eltűnésükhöz bármely forgatókönyv megvalósuljon, elég volt annyi,  hogy a modern ember több utódnak adjon életet, mint a neandervölgyi ember" - magyarázta Katarina Harvati.