Az innováció segítségével hatékonyabb tartalmak készíthetők, vagyis kideríthető, hogy melyik reklám kelt nagyobb hatást a nézőben, vagy melyik filmkocka ragadja meg jobban a figyelmüket. A technológiát már Európa-szerte használják reklám- és TV cégek (például Havas Media, Young&Rubicam, valamint a legnagyobb belga és angol TV társaságok).

Testi változások alapján következtetnek idegrendszeri folyamatokra Forrás: Synetiq

A cég alapítói, Ottlik Dávid és Divák Ádám másfél éve kezdtek bele vállalkozásukba, azóta több nagy presztízsű díjat is elnyertek a Szilícium-völgytől Tel-Avivig. „A neuromarketing fejlődésével a tartalomgyártók, a televíziós csatornák, a filmesek és a reklámgyártók a jövőben hatásosabb, magukkal ragadóbb és hatékonyabb tartalmakat állíthatnak elő, aminek köszönhetően a nézőkhöz is színvonalasabb, szórakoztatóbb tartalmak jutnak el" - tájékoztatott Ottlik.

A neuromarketing egy összefoglaló név minden olyan kutatási módszerre, amikor reklámok, videók vagy termékek által kiváltott reakciókat testi változások mérésén keresztül vizsgálnak. A neuromarketing eszköztárában egyaránt megjelennek a közvetlenül az agyi tevékenység mérését célzó módszerek (például az orvoslásból ismert EEG vagy fMRI technológiák), valamint olyan közvetett mérések is, amelyek egyéb testi változások alapján következtetnek idegrendszeri folyamatokra (például az arcmimika, a szemmozgás, a szívritmus vagy a bőr elektromos vezetőképességének változásai). A neuromarketing révén a tesztelők olyan kérdésekre is megadhatják a választ, amelyekre egyébként nehezen tudnának szavakkal felelni.

A reklámfilmekkel kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás az, hogy hassanak a reménybeli fogyasztóra. Ennek mérése hagyományosan fókuszcsoportos és kérdőíves kutatások alapján történik, ezek azonban nem adnak teljes és pontos képet a filmek hatásmechanizmusáról és a fogyasztókon elért eredményekről. A neuromarketing azonban az agyhullámok, a szemmozgás, a bőrfeszültség, a szív- és pulzusszám alakulása alapján másodpercre lebontva is képes képet adni a filmekről. Mérni lehet az érzelmi bevonódást, a figyelmet, az izgatottságot és akár az emlékezetességet is.

A Synetiq vizsgálatait a cég kísérleti pszichológus és médiakutató munkatársai tervezik meg, tesztalanyaik pedig olyan szenzorokat viselő emberek, akik a kutatásban otthonról, de – kiemelten bizalmas anyagok, például mozifilmek esetén – akár kontrollált laboratóriumi körülmények között vesznek részt. A felmérés során a tesztelők felhelyezik a szenzorokat (elektroenkefalográfot, bőrellenállás-mérőt, szívritmusmérőt illetve akár szemmozgáskövetőt is), majd megnézik a képanyagokat. Az eredmények anonim módon a cég szervereire kerülnek, majd a kutatók statisztikai elemzések segítségével megválaszolják az ügyfelek kérdéseit.

Ottlik szerint több összetevője van egy sikeres reklámfilmnek, de az erős érzelmi hatás elengedhetetlen. Nem mindig a kizárólag pozitív érzelmeket kiváltó reklámok bizonyulnak a leghatásosabbnak, sokszor a pozitív és negatív, nyugodt és izgalmas pillanatokat ötvöző spotok érik el a legnagyobb hatást a nézőkben. Természetesen, minden esetben szem előtt kell tartani, hogy mi a célja egy adott kampánynak.