Az állatkertek tehát nem az állatokért vannak, hanem a természettől elszakított ember ősi vágyának kielégítésére szolgálnak. E közösségi szolgáltatást nyújtó komplex intézmények a mi éghajlatunkon jórészt szezonális élményt kínálnak. Pár évtizede azonban egy teljesen új trend indult el. Korábban is léteztek már nagyobb, pavilonszerű állatházak, ám például a két-háromezer négyzetméteres, az Akváriummal egybenyitott Pálmaházból is fél-háromnegyed óra után ki kell jönni, és átballagni egy másik épületbe. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a városligeti zooban még két nagy létesítmény (a Szavannaház és az Emberszabásúak Házával összekötött, így 3500 négyzetméteres Varázshegy) és egy tucatnyi kisebb bemutató közel 13 ezer négyzetméternyi zárt teret alkot. Mindez azonban még mindig nem változtatta meg alapvetően a szezonalitást.
Az állatkertek régóta próbálkoznak az újítással. Van, ahol fedett folyosók kötik össze a pavilonokat, másutt a klasszikus modell alapján egyre nagyobb állatházakat építettek, ám az egzotikus állatok tartása ettől minőségileg nem változott. Az igazi áttörést egy kis holland családi magánállatkertnek, az arnhemi Burgers Zoonak köszönhetjük, amely 1988-ban hatalmas teret, 15 ezer négyzetmétert fedett be fújt fóliapaplanokból álló kazettás tetővel, amelybe egy komplett trópusi esőerdőt telepítettek. Itt, akár egy darabka természetben, rengeteg állatot helyeztek el, zömüket szabadon, másokat diszkréten elkerítve, és a látogatók szinte egy másik világba átlépve, szabadon járhatják, fedezhetik fel e különleges környezetet. Hat évre rá egy 7500 négyzetméteres, tetővel befedett észak-amerikai sivatagot létesítettek, hogy aztán 2004-ben Zürich is átvegye a példát egy 11 ezer négyzetméteres madagaszkári őserdővel. A kilencvenes években, amikor az Azok a csodálatos állatok című tévésorozat több részét is az arnhemi épületekben forgattam, egészen megdöbbentő volt, milyen természetességgel élnek és mozognak az állatok ezekben a terekben.
|
| Az állatkerti sivatag ház |
A siker óriási volt. A svájciak például tartósan egynegyedével meg tudták emelni a korábbi látogatószámot. Persze nem véletlen a hollandok elsősége. A több millió négyzetméternyi üvegház országában régóta gyakorolják, hogyan lehet minél könnyebb szerkezetekkel befedni nagyobb tereket. Egy hektár körüli tér héjazásánál azonban már a korszerű műanyagok tarolnak. Az áruk hasonló az üvegéhez, ám tartószerkezetük jóval olcsóbb, és az épületek mozgását is könnyebben viselik.
Az izgalmas építészeti megoldásokban bővelkedő, hatalmas mesterséges bioszférákban minőségileg más a látogatói élmény, és az állatok körülményei is sokkal jobbak.
|
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert |
A biodómok a plázáknak is egyfajta versenytársai, hiszen itt is eladnak valamit, csak ez a valami tudás és értelmes családi időtöltés – mondja Persányi Miklós. Mivel azonban ez komoly szakmai kihívás és nagy anyagi befektetést kíván, mindeddig kevés helyen fogtak biodómok építésébe. Európán kívül Észak-Amerikában működik még néhány, Ázsiában pedig talán csak a szingapúri fordított világ, a hűtött terű óriási növényház érdemes a figyelemre. Az eddigi legnagyobb a maga 16 500 négyzetméterével a három éve megnyílt lipcsei Gondwanaland, mely az állatkert korábbi másfél milliós látogatószámát tartósan kétmillió fölé vitte. Az egy éve nyitott, az egy hektárt alulról súroló kilencezres wroclawi Afrykariumra pedig az állatkert addigi félmilliónál némileg több látogatója helyett idén már 2,2 millióan voltak kíváncsiak – hogy a bevétel a korábbihoz képest tartósan megugrik, az biztos. És Wroclaw jóval kisebb Budapestnél.
De mire számíthatunk a Városligetben? A holland Emmenben jövőre megnyíló 17 ezer négyzetméteres trópusi biodómnál a miénk valamivel nagyobb lesz. A pesti biodóm teljes alapterülete az összes szintet egybevéve két hektár körüli lesz, amiben egy háromszintes akvárium és egy mintegy ezer négyzetméteres föld alatti látogatóközpont is helyet kap. Sokan kérdezhetik, mire a nagyzolás. Persányi persze eddig sem szűkölködött víziókban, és ezeket meg is valósította, amivel a fővárosi állatkertet egy elavult, korszerűtlen zooból Európa egyik ékszerdobozává tette. A mostani lépésnek azonban több logikus indoka van. A korábban 10,8 hektáros állatkert a tönkrement Vidám Park területével is csak közepes méretűvé bővült, ráadásul a 6,5 hektáros új rész a Hungária körúti felüljáró mellett Budapest környezetvédelmi térképén az egyik legzajosabb, intenzív légszennyezettségű terület. A hullámvasút alig véd meg ettől, így az értékes állatok szabadban való tartásához egy hatalmas védőfalra volna szükség.
|
Kívülről így fest majd a Pannon pláza
Fővárosi Állat- és Növénykert |
A biodóm azonban nemcsak a benne lévő állatokat óvja, de a kert többi része felé is csillapítja a káros hatásokat. Emellett hasznosítani tudja a Széchenyi fürdő eddig jórészt pocsékba menő hulladékvizének hőjét, amivel a hatalmas tér fűtésének jelentős részét meg lehet oldani. A kert ráadásul végre javítani tudja az elefántok elhelyezését, melyek jelenlegi tartása a XXI. században már elfogadhatatlan. Sőt olyan fajokat képes nagyobb egyedszámmal bemutatni, amelyekből eddig csak mutatóba akadt egy-két példány. Persányi listája izgalmas. Emberszabású majomból a legérdekesebb, a törpecsimpánz, a bonobó mellett lehet páncélos orrszarvú, ajakos medve vagy talán a maláji rokon, de álmodik okapiról és óriáspandáról is. Az öt-tíz fős, természetesen nem a látogatók között mozgó elefántcsordának akkora lesz a belső tere, mint a mostani külső kifutó. Az akváriumban pedig elférnek majd nagy cápák is.
Ahogy Lipcsében a trópusi esőerdőt egy hajdani őskontinenssel párosították, Budapesten a biodóm alatt is elterülő miocén kori altalajra is rímelhet a pannon ősvadon kifejezés. A 23 milliótól ötmillió évvel ezelőttig tartó kor gazdag hazai leletállományából kiindulva – némi gondolati ugrással – azt próbálják majd érzékeltetni az óvilági egzotikus állatokkal, milyen lehetett egykor az elsüllyedt itteni világ, amelyben ősormányosok, orrszarvúk és hajdani főemlősök grasszáltak, a közelben hullámzó tengerben pedig cápák úszkáltak. Ezen keresztül a fajok és a biológiai sokféleség gyors változásának történetét is el lehet mesélni.
A biodómban lesz belső hegy, barlang, a kifutók mentén csónakkal szafariszerűen bejárható vízi út, több étterem, a zöld felület aránya pedig a „fedett park” belső vegetációja nélkül is radikálisan megnő a mostanihoz képest.
Volt, aki bírálta az épülettömb nagyságát, pedig egyharmada épül csak annak, amit a bírálatban megfogalmaztak. A környezetébe beleolvadó biodóm átlagmagassága mintegy fele lesz a Nagyszikla tetejének, legmagasabb pontja pedig alig két méterrel múlja felül annak csúcsát. A Városligetben és környékén tucatnyi ennél magasabb épület áll jelenleg is. Minden a tervek szerint halad, egyelőre csúszás nélkül. Az építkezésre 25 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány, a tervezést nyílt közbeszerzési eljárásban a Mérték Stúdió Rt. készítette. A megvalósíthatósági tanulmány szerint, ha 2018-ban felépül és a növényeket, állatokat fél-egy év alatt betelepítik, félmillióval többen látogatnak majd el az állatkertbe – de a főigazgató szerint már negyedmilliónál is képes lesz fedezni a működési költségeket.
A területet, amelyet tavaly februárban kaptak meg – és jóval nagyobb bevétellel üzemeltettek, mint amit a Vidám Park az utolsó éveiben fel tudott mutatni –, már lezárták. A hajdani Kisvidámpark helyén, a körhinta környezetében azonban ősz elején kinyit a vurstliszerű játékok zónája. Mellette lesznek a nagy állatsimogatók, a hajdani lakóházban pedig egy Mesevár munkanevű, 2–8 éves gyerekek számára készülő bemutató, ahol a magyar népmesék eleven állathőseit vonultatják fel. A biodóm mögött pedig megmarad a hullámvasút, és feléled a vidám parki hangulat a mesecsónakkal és az újraépített barlangvasúttal, elvarázsolt kastéllyal. Az igazi álmot azonban három év múlva a hatalmas kazettás tető alatt éljük majd át.
Az izgalmas építészeti megoldásokban bővelkedő, hatalmas mesterséges bioszférákban minőségileg más a látogatói élmény, és az állatok körülményei is sokkal jobbak.
