Öt fokkal melegebb volt a tél az átlagnál
A főváros környékén egy-két napig volt hó, és az sem volt jelentős. A legtöbb hó január végén a Nyugat-Dunántúlon hullott, ott 30-35 centis hóvastagságot is mértek, még Szabolcsban is húsz centi vastag volt a fehér lepel, de egyik helyen sem maradt meg sokáig, legfeljebb tíz napig. A szokatlanul enyhe tél a meteorológus szerint két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a nyugat-európai ciklonok hideg frontja elkerülte a térséget. A másik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást okoz.
Most viszont a hideglevegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt, amit az magyaráz, hogy a légtömegek súlypontja a szokottnál keletebbre tolódott, ami ránk nézve azzal a következménnyel járt, hogy a légtömeg déli, délnyugati oldalán meleg léghullámok érték el a Kárpát-medencét. Mindezek hatására a téli hónapok átlaghőmérséklete 4-5 Celsius fokkal haladta meg a sokévi átlagot.
Hogy mire számíthatunk? A meteorológia öt napra lát előre meglehetős pontossággal, azontúl minden bizonytalan. Jelenleg úgy tűnik, hogy jövő szerdán érkezhet egy hidegfront, ami csupán azt jelenti, hogy nappal 5-10 Celsius fok lesz, éjjel pedig fagyhat is. Ugyanakkor egyre kisebb az esélye annak, hogy az elkövetkező hetekben visszatér a tél, de azt sem szabad kizárni (még ha roppant csekély is az esélye), hogy olyan rendkívüli helyzet fordul elő, mint tavaly március 15-én.
Berceli Balázs szerint februárban az átlagosnál több volt a csapadék, így némileg csökkent a korábbi hónapok csapadékhiánya – Békésben még így is 56 mm a háromhavi csapadékhiány. A meteorológus úgy érzi, a hólepel hiánya nem okozhatott jelentős károkat a mezőgazdaságban, hiszen szerencsére a kemény fagyok is elmaradtak.
Az enyhe tél egyik veszélye, hogy a korai rügypattanás után még egy kisebb fagy is jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban, és a kártevők is jobban elszaporodhatnak.
Magyarországon a hosszú távú meteorológiai mérések megkezdése óta 1990 januárjában volt a legmelegebb: a hőmérséklet 1990. január 30-án a kora délutáni órákban az országban több helyen is meghaladta a 15 Celsius-fokot. Legutóbb 2006-07-ben volt hasonlóan enyhe tél. Az enyhe telek beleillenek a múlt század óta tartó tendenciába: egyre melegebbek a telek és egyre kevesebb a hó is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) harmincéves (1971–2000 időszak) átlagai alapján a mostani tél első felében (december 1. és január 15. között) a minimumok 2,1 fokkal a sokéves átlag felett alakultak, e másfél hónapos időszak átlagos minimum-hőmérséklete ugyanis mínusz 0,6 fok volt, a sokéves átlag ugyanakkor mínusz 2,7 fok.
A maximumok is jóval átlag felettiek voltak, a legmagasabb hőmérsékletek sokéves átlaga 2,8 fok. Az idei télen eddig ez 5,6 fok volt. Magyarán a tél első felében a sokéves átlaghoz képest csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximum-hőmérséklet. Többször megdőltek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órában is 10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt.
A sokéves átlag szerint decemberben legalább három nap hullik hó. Az 1971–2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán nem havazott. A szakemberek szerint a melegedéssel párhuzamosan a hó aránya egyre kisebb lesz a téli csapadékban.
