Nőgyógyász professzor gorillát műtött
A műtétre azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a gorillahölgy petefészkén rosszindulatú daganat alakult ki.
A beavatkozás előzménye az volt, hogy a legidősebb budapesti gorillahölgynél a korábban rendszeres kölyökáldás az elmúlt években elmaradt. Igaz ugyan, hogy a 32 éves állat már nem számít fiatalnak, ám utoljára 2000-ben született utóda, pedig előtte másik két kölyke is volt nagyjából négyévente. A szaporulat elmaradásának ilyen esetekben többféle oka lehet, amelynek kiderítésére az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek az Állatkert szakemberei.
Legelőször a bélsárminták hormontartalmának kémiai meghatározása alapján próbálták megállapítani a baj okát, majd a szaporító szervek állapotát vizsgálták ultrahangos eszközökkel. Hamar kiderült, hogy a hagyományos ultrahangos technikák a gorillák esetében nem megfelelőek, ugyanis az állat méretei miatt a méh vagy a petefészkek állapotáról nem lehetett képet kapni. Ezért tavaly egy német szaporodásbiológia munkacsoporttal együttműködve további ultrahangos vizsgálatokra került sor. Így derült ki, hogy Liesel jobb petefészkén valószínűleg rosszindulatú daganat alakult ki, amit el kellett távolítani.
Egy ilyen műtét több szempontból is kockázatos beavatkozásnak számít. Hiszen az effajta operációk csakis altatásban lehetségesek, ám egy ilyen korú állatnál az altatás nem lebecsülendő kockázattal jár – tájékoztatta lapunkat Hanga Zoltán, az állatkert kommunikációs munkatársa. További kockázatot jelent az a tény is, hogy az ilyen beavatkozások rendkívül ritkák még az állatkerti állatorvosi praxisban is. Magyarországon eddig még soha nem került sor hasonlóra és világviszonylatban is olyan kevés az esetszám,. Az az állatorvos, aki egy, vagy esetleg két ilyen műtétet már elvégzett gorillánál, ezen a területen már igen tapasztaltnak számít nemzetközi összehasonlításban.
Magára a beavatkozásra csütörtökön, késő este került sor. Előzőleg a gondozók különválasztották Liesel-t a többi gorillától, és arról is gondoskodtak, hogy a műtétet megelőző 24 órában semmit se egyen. Az altató lövedék belövése után húsz perccel az állat már a műtőben volt, és a megfelelő előkészítés után megkezdődött maga a hasűri műtét is. Ez utóbbit az Országos Onkológiai Intézet csapata végezte dr. Ungár László professzor, a Nőgyógyászati Onkológiai Osztály vezető főorvosának irányításával.
A műtét során kiderült, hogy nem található daganat a petefészken, csupán a méhen találtak néhány – szerencsére jóindulatú – daganatos elváltozást. Ennek ellenére mind az állatorvosok, mind a humán orvosok véleménye az volt, hogy erről feltétlenül meg kellett bizonyosodni közvetlenül is, mert az előzetes vizsgálati eredmények alapján komoly esélye volt annak, hogy daganattal van dolguk a szakembereknek. Ami a korábban készült ultrahangos felvételeket illeti, a petefészken kivehető elváltozásokat valószínűleg annak átmeneti élettani – tehát nem kóros – megnagyobbodása okozta. Az állat meddőségének okát a későbbiekben további, úgynevezett nem-invazív módszerekkel próbálják kideríteni.
A hasűri sebészeti beavatkozás összesen egy órát vett igénybe, ám az altatásban eltöltött idő összesen csaknem három óra volt az előkészítéssel (pl. a műtéti terület leborotválása), illetve az állat ébresztését megelőző utómunkákkal együtt. Az ébresztő anyag beadása után az állat rendben fel is ébredt, azóta már evett is. A lábadozó gorillahölgyet még egy hétig a fajtársaitól elkülönítve, folyamatos megfigyelés alatt tartják, illetve erős nyugtatót és fájdalomcsillapítót is kap. Erre azért van szükség, mert a majmok hajlamosak arra, hogy kiszedjék magukból a varratokat, vagy más hasonló módon nehezítsék a seb gyógyulását.
A műtéten átesett Liesel 1977. április 15-én született a majna-frankfurti Városi Állatkertben. 1989. április 21-én érkezett Budapestre. Az azóta eltelt időben Liesel, illetve a vezérhím, Golo frigyéből összesen három kölyök született, név szerint Dango (1992), Gorka (1996) és Ebobo (2000).
