Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein a technológia előnyeit akarják kihasználni. Ausztráliában a vegyszereket a biológiai védekezés jegyében GMO rovarkártevőkkel váltják fel, Amerikában pedig engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO állatra, a lazacra.
Ausztráliában génmódosított gyümölcsléggyel kezdenek kísérleteket, hogy csökkentsék az ötödik kontinensen sok millió dolláros mezőgazdasági veszteségeket jelentő rovarkárokat. A földközi-tengeri gyümölcslégy elsősorban citrusfélékre, továbbá őszi- és sárgabarackra specializálódott (narancslégynek is hívják), de ezeken kívül 250 féle más gyümölcsre (például almára, körtére, banánra, mangóra) is rájár, és a termésben óriási károkat okoz. A nőstény a petéit juttatja tojócsövével a gyümölcsbe, így az a szúrás helyén keresztül rothadni kezd. A fertőzött őszibarack például a mag körül megbarnul, a gyümölcs puhává válik, majd idő előtt lehullik.
Az ausztrál kutatók a legyekbe olyan gént ültettek, amely megakadályozza, hogy a nőstények elérjék a felnőttkort – jelentette a BBC. A környezetbe kibocsátott génmódosított legyek először szaporodnak vad társaikkal, ám az utódokban a gén elkezdi a hatását kifejteni, és a nőstények elpusztulnak, mielőtt elkezdenék károsítani a gyümölcsöket. Az Oxitec nevű brit cég által előállított GMO legyekkel most Nyugat-Ausztráliában elsőként üvegházi kísérleteket végeznek. Tavaly a hatóságok fokozatosan elkezdték kivonni a korábban használt, környezetre káros szervesfoszfát-tartalmú rovarirtókat, s így alternatív védekezést kellett keresni.
A módosított géneket a kutatók hímekbe építették be, amelyek vad nőstényekkel párosodnak. Az új gén természetesen csak a nőstény utódokban fejti ki a hatását, ám azok így képtelenek lesznek a gyümölcsöket megfertőzni.
