A tudósok, akik tavaly márciusban először azonosították az afrikai járványt, genetikus algoritmusokat használnak, hogy kinyomozzák a vírus genetikai alakjának változásait. Az ebola, az influenzához és a HIV-hez hasonlóan könnyen mutálódó RNS-vírus, ami bizonyos idő elteltével és bizonyos hatásokra reagálva módosul a túlélése érdekében.

"Tudjuk, hogy a vírus elég sokat változik. Ez fontos tényező a diagnosztizálásnál és a kezelésnél is. Szükséges tudnunk, hogyan változik, hogy lépést tudjunk tartani (vele)" - mondta Anavaj Sakuntabhai genetikus, hozzátéve: "Számos olyan esetet láttunk, aminek nem voltak tünetei. Az ilyen aszimptomatikus fertőzöttek könnyebben terjeszthetik a járványt. A vírus maga válhat kevésbé halálossá, ugyanakkor sokkal fertőzőbbé is, és ez az, ami miatt aggódunk".

Az amerikai Nottingham Egyetem virológusa szerint azonban tisztázatlan még, hogy a korábbi ebola járványokhoz képest valóban magasabb-e a tünetmentes betegek száma.

"Tudjuk, hogy előfordulnak aszimptomatikus fertőzöttek. De azt nehéz megállapítani, hogy a jelen esetben többen vannak-e, mint a korábbi járványok idején" - mondta Jonathan Ball, aki szerint lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy ha több a fertőzött, akkor arányosan több a tünetmentes eset is.

A három leginkább érintett afrikai országban, Sierra Leonéban, Guineában és Libériában eddig több mint 22 ezren kapták el az ebolát, és 8795-en haltak bele.

A BBC szerint további aggodalmakra ad okot, hogy mivel a vírusnak több gazdája és ideje van a fejlődésre, addig akár létrejöhet egy olyan mutáció is, aminek következtében levegőben is képes lesz terjedni. Ez azonban még csak feltételezés, jelenleg az ebola továbbra is testnedveken keresztül fertőz.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy korábbi, Sierra Leonéban végzett kutatásból az derült ki, hogy a vírus a járvány kitörésének első 24 napja során mutálódott számottevően. Sok génmutáció azonban nem biztos, hogy van hatása arra, hogy hogyan reagál a vírus az ellenanyagra - állítja a szervezet.

A párizsi kutatás segíthet majd megérteni, hogy míg a fertőzöttek egy része belehal az ebolába, addig mások (a mostani járvány esetében 40 százalék) miért élik túl azt. Ennek fényében pedig ki tudják majd fejleszteni a vírus elleni vakcinákat.  Az Institut Pasteur kutatói jelenleg két olyan oltóanyagot fejlesztenek, amiket reményeik szerint az év végéig embereken is tudnak tesztelni.

Az egyik egy széles körben használt vérbaj vakcina módosított változata. Ha ez beválik, akkor az orvostudomány két legyet üt egy csapásra, megoldást találva az ebola és vérbaj ellen is.