Most már tényleg űrhatalom leszünk
A közlemény szerint az ESA hollandiai űrközpontjában lezajlott tárgyaláson a felek véglegesítették Magyarország csatlakozási szerződését, egyeztettek az ESA önkéntes programjaiban történő részvétel lehetőségeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek a csatlakozás után elősegítik majd a magyar űripar felzárkóztatását a nemzetközi élvonalhoz.
Magyarország az elmúlt tíz évben úgynevezett európai együttműködő állam státuszban közreműködött a nemzetközi szervezet munkájában, ezalatt a hazai cégek és intézmények közel száz különböző ESA projektben vettek részt. A csatlakozási tárgyalások a múlt évben indultak meg, és a mostani tárgyaláson sikerült lezárni az összes függőben lévő kérdést, az ESA pedig ismertette a csatlakozási folyamat további lépéseit. A kormány a lezárt tárgyalások ismeretében hozza meg döntését a teljes jogú taggá válásról.
A csatlakozási folyamat keretében az Európai Űrügynökség munkatársai 2014 márciusában felmérték a magyar űrszektor jelenlegi állapotát és lehetséges fejlődési lehetőségeit. A felmérés során mintegy 40 céget, intézményt, egyetemi és kutatóintézeti csoportot hallgattak meg azzal a céllal, hogy a csatlakozást követően javaslatot tehessenek Magyarország számára a különböző programokban történő eredményes részvételre.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 20 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia).
A belépéssel egy időben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.
Emlékeztetőül: egy januárban aláírt megállapodással Magyarország csatlakozott az egykor szocialista országok által 1971-ben létrehozott, moszkvai központú Interszputnyik űrügynökség operatív döntéshozó testületéhez. Az Interszputnyikot a Szovjetunió a baráti Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Kelet-Németországgal, Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Mongóliával és Kubával karöltve alapította, válaszul a nyugati hatalmak hasonló szervezetére (az ESA-ra). A tagság mára olyan államokkal bővült ki, mint Afganisztán, Azerbajdzsán, Kambodzsa, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Laosz, Mongólia, Nicaragua, Szíria, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Vietnam, Jemen vagy Észak-Korea.
