galéria megtekintése

Most a lemaradás programozott

5 komment


Hargitai Miklós

Az informatika egyik legnagyobb globális szereplője azért lobbizik, hogy a programozás oktatása kerüljön be a Nemzeti alaptantervbe. Mint a napokban egy budapesti háttérbeszélgetésen kiderült, sokkal könnyebb megmagyarázni, hogy a lépés miért lenne előnyös a diákok és az ország számára, mint azt, hogy mit nyerne az üzleten az iparág.

Jelenleg több mint húszezer üres informatikai álláshely van idehaza, az EU-ban pedig 2020-ra nagyjából egymillió fős hiányt prognosztizálnak a programozás területén és a csatlakozó szektorokban. Kézenfekvő a következés: ha biztos és jól fizető munkát akarsz, tanulj programozni! Magyarország viszont, mint annyi másban, itt is a saját útját járja.

Az informatikai képzési területre felvettek száma 2001 és 2014 között a más országokban tapasztalt intenzív növekedés helyett a kétharmadára csökkent, ami nemcsak a hazai gazdaság szükségle­teivel, hanem az összes létező nemzetközi trenddel is szembemegy. A közelmúltban szerveztek egy beszélgetést Budapesten, ahol az ipar, az oktatás, a nonprofit szektor és a szaksajtó képviselői is elmondhatták, mekkorának látják a problémát, és merrefelé kezdenék a kiutat. Némileg előreszaladva elmondhatjuk: a konszenzusos álláspont szerint, aki gyerekkorban nem ismerkedik meg a kódolással, az nagy valószínűséggel nem fogja később ezt a pályát választani. A magyar állam pedig sokat tesz azért, hogy a korai felfedezés előnyét ne élvezzék a magyar fiatalok.

A hatályos Nemzeti alaptantervben az összes műveltségi terület közül messze az informatikára jut a legkisebb hangsúly és a legszűkebb időkeret. Százalékban kifejezve: a sport és testnevelés 15, a művészet 6, az informatika 4 százalékot kap. Ráadásul azzal sincs minden rendben, amit ezen a címen tanítanak. Magyarországon általában negyedikes korban kezdik el az informatika oktatását. Szinte kivétel nélkül minden gyerek izgatottan várja az újdonságot, ám örömük már októberre elszáll, kiderül ugyanis, hogy a számítógép felfedezése helyett be kell magolni a perifériák típusait, és dolgozatot kell írni arról: melyik évben mekkora processzorral jött ki az Intel. Az értelmes cél sokkal inkább az lenne, hogy az általános iskola végére minden diák tanuljon meg alapszinten programozni. Ehhez pedig az kell, hogy a programozásoktatás járjon alanyi jogon a közoktatásban tanulóknak.

 

Ahogyan Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára megfogalmazta, tíz év múlva a ma ismert tradicionális munkakörök többsége ismeretlen lesz, nehéz lesz munkát találni programozási ismeretek nélkül. A mostani az utolsó generáció, amelyik a számítógépet valóban gépnek, és nem egy hétköznapi, jól ismert és sokoldalúan használható alapeszköznek, az élet részének tekinti. Nagy változások jönnek, de nem félni kell, hanem felkészülni – hangsúlyozta a pedagógus, rögzítve, hogy a digitális írástudatlanság nemcsak az egyént, de az országot is fékezi.

Tóth Balázs, az Index informatikai újságírója szerint a programozás is eszköz: a lényeg annak megértése, hogy a körülöttünk levő világ – a virtuális valóság is – módosítható, nem készen kapjuk, hanem mi építjük fel, és a kedvünk meg a tudásunk szerint alakítjuk. Az iskolának nem kis informatikusokat kell nevelnie, elegendő, ha megtanít az algoritmikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, lehetőleg valamilyen játékos formában.

A más irányba vivő oktatási hagyományok mellett a rossz beidegződésekkel is meg kell küzdeni: pél­dául azzal, hogy az első otthoni számítógépeket férfiaknak kezdték el árulni, és az informatika világát azóta is a férfiak dominálják, miközben – a lányoknak programozásoktatási kurzusokat szervező Skool Alapítvány ügyvezetője, Koleszár Szilvia szerint – a nők semmivel sem tehetségtelenebbek, és még az sem igaz, hogy kevésbé érdekelné őket.

Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság

Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója mindehhez azt tette hozzá: intenzíven lobbiznak Magyarországon azért, hogy a programozás tanítása követelményként megjelenjen az alaptantervben, ezzel ugyanis az érintett diákokon túl az ország is nyerne.

Vélhetően az informatikai cégek sem járnának rosszul, ha szélesebbé válna a merítés, ez azonban az a kivételes eset, amikor a közvetlen haszon nem náluk, hanem a társadalomnál jelentkezne.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.