Az informatika egyik legnagyobb globális szereplője azért lobbizik, hogy a programozás oktatása kerüljön be a Nemzeti alaptantervbe. Mint a napokban egy budapesti háttérbeszélgetésen kiderült, sokkal könnyebb megmagyarázni, hogy a lépés miért lenne előnyös a diákok és az ország számára, mint azt, hogy mit nyerne az üzleten az iparág.
Jelenleg több mint húszezer üres informatikai álláshely van idehaza, az EU-ban pedig 2020-ra nagyjából egymillió fős hiányt prognosztizálnak a programozás területén és a csatlakozó szektorokban. Kézenfekvő a következés: ha biztos és jól fizető munkát akarsz, tanulj programozni! Magyarország viszont, mint annyi másban, itt is a saját útját járja.
Az informatikai képzési területre felvettek száma 2001 és 2014 között a más országokban tapasztalt intenzív növekedés helyett a kétharmadára csökkent, ami nemcsak a hazai gazdaság szükségleteivel, hanem az összes létező nemzetközi trenddel is szembemegy. A közelmúltban szerveztek egy beszélgetést Budapesten, ahol az ipar, az oktatás, a nonprofit szektor és a szaksajtó képviselői is elmondhatták, mekkorának látják a problémát, és merrefelé kezdenék a kiutat. Némileg előreszaladva elmondhatjuk: a konszenzusos álláspont szerint, aki gyerekkorban nem ismerkedik meg a kódolással, az nagy valószínűséggel nem fogja később ezt a pályát választani. A magyar állam pedig sokat tesz azért, hogy a korai felfedezés előnyét ne élvezzék a magyar fiatalok.
A hatályos Nemzeti alaptantervben az összes műveltségi terület közül messze az informatikára jut a legkisebb hangsúly és a legszűkebb időkeret. Százalékban kifejezve: a sport és testnevelés 15, a művészet 6, az informatika 4 százalékot kap. Ráadásul azzal sincs minden rendben, amit ezen a címen tanítanak. Magyarországon általában negyedikes korban kezdik el az informatika oktatását. Szinte kivétel nélkül minden gyerek izgatottan várja az újdonságot, ám örömük már októberre elszáll, kiderül ugyanis, hogy a számítógép felfedezése helyett be kell magolni a perifériák típusait, és dolgozatot kell írni arról: melyik évben mekkora processzorral jött ki az Intel. Az értelmes cél sokkal inkább az lenne, hogy az általános iskola végére minden diák tanuljon meg alapszinten programozni. Ehhez pedig az kell, hogy a programozásoktatás járjon alanyi jogon a közoktatásban tanulóknak.