Mitől ropognak az ujjaink?
Általában a ropogtatás nem jár negatív következményekkel – mondta a Spiegel Online kérdésére Fritz Uwe Niethard, a német ortopédiai és ortopéd sebészeti társaság (DGOOC) főtitkára. Akkor sem kell aggódnia senkinek, ha nyomás és húzás nélkül is "kattognak" az ízületei. Egyes embereknél az ízületek genetikailag lazábbak, mint másoknál. Ilyenkor ezek maguktól is ropognak.
Az már eddig is bizonyosnak tűnt, hogy bármilyen "ropogáskor" – mindegy, hogy a térdben, a hátban vagy az ujjakban – az ízületi felületek elválnak egymástól. Ilyenkor akár háromszorosára is megnövekedhet a folyadék által kitöltött tér közöttük, és alacsonyabb nyomás alakul ki. Niethard szerint ilyenkor az ízület körüli "burok" bekattan a nyomás miatt – ez adja a hangot.
Egy másik, még a hetvenes évekből származó elmélet szerint – a feltevésekről a házaipatika.com írt másfél éve – az alacsony nyomás miatt szén-dioxid és oxigén gáz szívódik be az ízületi folyadékba. Itt a gázokból buborékok keletkeznek, aztán kipukkannak. A PlosOne-ben megjelent tanulmány mindent megmagyaráz.
Az Alberta Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport MRI-vel figyelte, hogy mi történik a ropogtatás során az ujjízületekkel: a videofelvétel szerint az érintett területen pillanatok alatt egy üreg, egy vákuumszerű gázbuborék alakul ki. A tanulmány vezető szerzője, Greg Kawchuk professzor – aki munkájukat egyszerűen „húzd meg az ujjam tanulmány"-nak nevezte – az MRI-nek köszönhetően világosan látszik ez a buborék. A buborék átlagos élettartama 310 milliszekundum.
Kawchuk magyarázata szerint az ujjak ropogtatásakor az ízületek hirtelen eltávolodnak, de nincs folyadék, ami pillanatok alatt kitöltené ezt a megnövekedett térfogatot, így egy légbuborék jön létre a jól ismert hang kíséretében. A tudósok szerint a szokásos ujjropogtatás, úgy tűnik, nem okoz hosszú távú károsodást.