Az orosz gyártmányú óriásrakétával több kutatószondát lőttek fel hétfőn a bajkonuri űrkikötőből, ezek a tervek szerint 7 hónapos utat követően láthatnak munkához.
|
A Proton-M rakéta kilövés után
Shamil Zhumatov / Reuters |
A Trace Gas Orbiter (TGO) keringőegység a Mars vékony légkörében kutatja majd az életre utaló nyomokat, míg a Schiaparelli leszállóegység - ha csak rövid ideig is - egy meteorológiai állomás szerepét tölti majd be a bolygó felszínén.
"A TGO olyan lesz, mint egy nagy orr az űrben"
- idézte az AFP hírügynökség Jorge Vagót, az ExoMars mérnökét, aki ezzel arra utalt, hogy a szonda különböző gázok, köztük a metán jelenlétét keresi majd a marsi atmoszférában. És okkal teszi ezt, hiszen a Föld légkörében lévő metán döntően biológiai forrásokból (növényekből és állatokból) származik. A metán jelenlétét korábban is kimutatták a marsi légkörben is, de a kutatók nem biztosak ennek eredetében - a gáz egyaránt származhat vulkáni aktivitásból és más geológiai reakciókból, mint például mikrobáktól.
Kétkulacsos politika
A TGO FREND nevű, orosz gyártmányú műszerével a víz nyomait is kutatja majd a felszínen, 1 méteres mélységig. Emellett a CaSSIS kamerájával nagy felbontású képeket készít majd a felszínről, különösen azokról a hegyvonulatokról, ahol tavaly folyékony sós víz nyomait fedezték fel.
|
Hegyi patakokat vizsgál meg közelebbről az új szonda
NASA/JPL/University of Arizona |
Emellett a képek segítségével ideális leszállóhelyeket keresnek a jövőbeni küldetésekhez, kiszűrve az olyan lehetséges kockázatokat, mint a földcsuszamlások, lavinák és veszélyes lejtők.
Ébresztő!
A Schiaparelli leszállóegység napokkal az érkezés előtt válik majd le a TGO-ról, és október 19-én landolhat a planétán. A Schiaparelli landolás után "felébreszti" a DREAMS (álmok) nevű mérőeszközét, amely egyszerre méri majd a szélerősséget, a páratartalmat, a nyomást, a hőmérsékletet és a felszíni por összetételét a vörös bolygón, de csak néhány napig, amíg az elemei le nem merülnek.
|
| Porördög a Curiosity marsjáró felvételén |
A mérések segítségével a marsi porviharok kialakulásáról is pontosabb képet kaphatnak a kutatók, ezáltal csökkentve a jövőbeni emberes küldetések kockázatait.
|
A Trace Gas Orbiter (TGO) szonda és a Schiaparelli leszállóegység
ESA – B. Bethge |
Az ExoMars küldetéssel egy még ambiciózusabb missziót készítenek elő: a program második fázisában - a tervek szerint 2018-ban - egy újabb marsjárót dobnának a felszínre, amivel ugyancsak az élet nyomait kutatnák.
