Mesterséges légcső őssejttel bélelve
A Karolinska Egyetem stockholmi intézetében június első napjaiban végzett műtét egy nemzetközi tudóscsoport összefogásával vezetett eredményre. A Londonba dolgozó Alexander Seifalian tervezte, illetve építette meg nanokompozitból a beteg légcsövének pontos mását, az amerikai Bostonban dolgozó Harvard Bioscience pedig azt a speciális bioreaktort alkotta meg, amellyel be tudták vonni a mesterségesen előállított légcsövet a beteg saját őssejtjeiből kifejlődött sejtréteggel. (A bioreaktorban két napig növesztették a sejtréteget.) Ez azért nagy jelentőségű, mert a szervezet sajátjaként fogadja el az új légcsövet, s így nem lesz szükség az élethosszig tartó kilökődésgátló szerek szedésére.
A beteg végstádiumú légcső daganatban szenvedett. A sugárkezelés ellenére a tumor átmérőjű elérte a hat centimétert és olyannyira intenzíven nőtt, hogy az orvosok attól tartottak, hamarosan teljesen elzárja a légcsövet. Átültethető légcső hiányában az egyetlen életmentő beavatkozásnak egy mesterséges légcső beültetése tűnt.
A sikeres transzplantáció nyomán az orvostudomány új korszaka kezdődhet el - megoldást jelenthet azon betegek tízezreinek, akik a légzést akadályozó daganatok valamelyikében szenvednek.
A műtétet vezető spanyol Paolo Macchiarini nagy tapasztalattal bír a légcsőátültetések terén, hiszen ő hajtotta végre az első szövetalapú légcsőátültetést 2008-ban a 30 esztendős Claudia Costellón. A kolumbiai származású asszony tüdeje összeomlott a súlyos tuberkulózis miatt. A betegség a légcső egy részét szinte teljesen elpusztította.
Az orvosok a Castillo csontjából nyert csontvelő őssejtjeiből porcsejtet neveltek, amellyel beborították, illetve az asszony hámsejtjeiből kitenyésztett sejtekkel kibélelték az olasz Páduai Egyetem tudósai által teljesen lecsupaszított hét centméteres donorlégcsődarabot. Az őssejtekből nevelt porc-, illetve a hámszövetet egy speciális bioreaktor segítségével – az eszköz négy nap alatt készítette el az új szervet – helyezték rá a donor légcsövére.
Az újabb műtét azzal az előnnyel jár, hogy a betegnek nem kell várni alkalmas donorra, hanem mesterségesen is előállítható a szükséges szerv.