Dániában különleges, kör alakú viking erődítményt találtak a régészek, amelyet az egykoron élt harcias nép nagy valószínűséggel az Anglia elleni invázió kiindulópontjaként használt. Az erődre Zealand-szigetén bukkantak, Koppenhágától nagyjából ötven kilométerre délre. Ez az ötödik kör alakú erőd és az első, amit az utóbbi hatvan évben találtak. „Ez egy nagyszerű hír" - örvendezett Lasse Sonne történész, a Koppenhágai Egyetem munkatársa.

Az elsőként felfedezett körerőd Trelleborgnál Wikipedia / Forrás

Viking erődöket máshol is találtak, de a kör alakúak eddig egyedül Dániából kerültek elő. Sokan feladták a reményt, hogy maradt még belőlük. A korábban felfedezett erődökhöz hasonlóan, a Vallo Borgring-ról is úgy gondolják, hogy valamikor a késő 10. században, Kékfogú Harald király idejében jöhetett létre.

Harald (aki először dán, majd norvég király volt) nevéhez fűződik a dánok megtérítése. Mások szerint nem az ő, hanem fia, I. Svend uralkodása alatt jöttek létre a körvárak, amelyek kiképzőközpontokként, vagy laktanyaként működhettek – de abban egyetértenek a szakértők, hogy végső soron ezekből indíthattak támadást Anglia ellen.

Annyi biztos, hogy I. Svend 1013-ban elfoglalta Londont és karácsony napján Anglia királyának kiáltotta ki magát. Nem sokáig koptatta azonban az angol trónt, mert koronázása után öt héttel lepottyant a lováról és életét vesztette. Mondhatni a sors vett rajta elégtételt – Svend ugyanis apját taszította le a trónról, mert az nem akarta megosztani vele hatalmát.

A most felfedezett körerőd – amit az első megtalálási helye után Trelleborgnak is szokás nevezni - 145 méteres átmérőjű, a harmadik legnagyobb ebben a kategóriában. Történészek elképzelhetőnek tartják, hogy a viking erőd római erődök mintájára születhetett. A mérnöki precizitással létesített körerődöket meglepően rövid ideig, legfeljebb néhány évtizedekig használhatták, ugyanis nincs nyoma javításnak, megújításnak, a beomlott falrészek érintetlenül maradtak.