Megtalálták a bűnözés génjeit
Rendőrök vizsgálódnak a finnországi Espooban egy bevásárlóközpontban történt lövöldözés után Jussi Nukari / Reuters |
A Molecular Psychiatry című lapban közölt elemzés szerint a finn erőszakos bűncselekmények 4-10 százaléka írható az ilyen génnel megáldott emberek számlájára. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az ilyen gének tulajdonosai egyértelműen bűnözők lennének.
A két gén mellett a környezeti tényezők is szerepet játszanak abban, hogy valaki tisztességes emberként éli életét, vagy erőszakos bűnök elkövetésében teljesedik ki. - Még ha valaki rendelkezik is ezen gének „magas kockázatú kombinációjával", a többség soha nem követ el bűncselekményt – állítja a tanulmány vezető szerzője, Jari Tiihonen, a svéd Karolinska Intézet munkatársa. - Az erőszakos bűncselekmények elkövetése ritka a társadalomban, így még ha a relatív kockázat magas is, az abszolút kockázat alacsony – mondta a BBC-nek Tiihonen.
A két azonosított gén a MAOA és a cadherin 13 variánsa (CDH13) volt. A MAOA gént már régóta az erőszak génjeként emlegetik, ez felel az indulatok féken tartásáért. Ha nem vagy csak részlegesen fejlődik ki, az egyén hajlamosabbá válik az agresszív, impulzív viselkedésre.
Ha támadás ér bennünket, egy természetes reakciónak köszönhetően adrenalin és szerotonin termelődik a szervezetünkben. A MAOA gén által kódolt enzim a szerotonin lebontásáért felelős, és a szervezetből való távozását segíti. A probléma akkor kezdődik, ha a szerotonin nem bomlik le a szervezetünkben.
A teljesen működésképtelen MAOA gén előfordulása ritka, általában a gén megrövidült változata jelenik meg, ilyenkor a gén működőse kevésbé hatékony – olvasható a konfliktusklinika.blogspot.hu-n. Minden harmadik férfi hordozza az említett sérült változatot. Mivel a gén az X-kromoszómán helyezkedik el, és mivel a nők ezt két példányban örökítik, az ő esetükben csökken az abnormális viselkedés megjelenésének valószínűsége.
Noha Olaszországban már előfordult, hogy egy bíróság enyhítő körülményként vett figyelembe genetikai hajlamot, Tiihonen professzor nem szeretné, ha az ember genetikai állományát az igazságszolgáltatás befolyásolására használnák.