Az Európai Űrügynökség (ESA) 2005 novemberében indított és 2006-ban célba ért űrszondája a Mars Express és a Rosetta megmaradt komponenseinek felhasználásával, költségkímélő módon, alig 220 millió euróból épült. Az űrvilág.hu szerint a Venus Express kiesésével nem marad egyetlen űreszköz a Föld belső bolygószomszédjának környezetében. A japán Akatsuki, amely 2010-ben hajtóműprobléma miatt nem tudott lefékezni és pályára állni a Vénusz körül, 2015 novemberében újra megérkezik. Ekkor még lesz némi remény, hogy a manőver sikerrel jár.

Kép: C. Carreau / ESA

Működési idejének legnagyobb részét a Venus Express 200 km és 66 ezer km között változó magasságú pályán töltötte. A folyamatosan süllyedő űrszonda idén május és július között már mindössze 130-135 km-es magasságban keringett, de júliusban a Vénuszhoz közeli pontját 460 km-re emelték.

A földi irányítók november 28-án vesztették el a kapcsolatot a Venus Expresszel – magasabb pályára akarták állítani a szondát, de közben vélhetően kifogyott a hajtóanyag. „A rendelkezésre álló információk szerint a pályamódosítás során elfogyott az üzemanyag" – olvasható az Európai Űrügynökség honlapján Patrick Martinnak, az ESA Venus Express misszió vezetőjének nyilatkozata.

Üzemanyag nélkül folyamatosan süllyed a szonda, térbeli orientációját sem tudják tartani, így a mérések és a Földdel való rádiós kommunikáció megszűnt. A tengelye körül forgó szondával való kapcsolat csak rövid időszakokra korlátozódhat, amíg felénk néz az antennája. Ráadásul a Föld és a Vénusz távolsága most épp nagy, ami azt jelenti, hogy a jelek ilyenkor a leggyengébbek.

A Venus Express számos tudományos eredménye közül említésre méltó, hogy a bolygón 2,5 millió éve még lehetett vulkáni aktivitás, de az is elképzelhető, hogy jelenleg is van erre példa. Az is kiderült, hogy égitest 243 napos, lassú tengelyforgási periódusa két évtized alatt 6 és fél perccel lerövidült. Valószínűleg a Vénusz egykoron sok víz lehetett, még a felszíni óceánok létezése is elképzelhető.