Mégsem a tudósokon verik le a 300 ember halálát
A tudósvilágban nagy rémületet keltett az ítélet, sokan ugyanis úgy gondolták, magát a tudományt állították bíróság elé. Attól tartottak, hogy az ügy precedensértékűvé válhat, a perek miatti félelmükben egyre kevesebben merik majd megosztani eredményeiket a nyilvánossággal.
Harangi Szabolcs, az ELTE geológus professzora szerint a felmentés ellenére valószínűleg folytatódik még ez a történet.
Ki hibázott ez esetben? – mert általában kell egy bűnös! Ha megvan a bűnös, akkor valamelyest megnyugodhatunk. Na de előre lehet-e jelezni egy földrengést? Az ELTE professzora szerint ehhez pontosan meg kell határozni a helyet, az időt és a folyamat hatását. Ha ebből bármelyik nem jön be, akkor az előrejelzés rossz és annak akár súlyos következményei lehetnek.
Ha belegondolunk, világosan látható, hogy lehetetlen mindezt megtenni, természeti folyamatokat ilyen szinten előre jelezni. Ez nem azt jelenti, hogy kilátástalan a helyzetünk, hogy fölöslegesek az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek. A veszélyhelyzetre fel tudják hívni a figyelmet, de arra nem, hogy az mikor, hol és milyen mértékben következik be. A szakemberek felelőssége arra terjed, hogy felmérjék a veszélyhelyzetet, hogy mindezt kommunikálják. A döntéshozók felelőssége, hogy az ismertetett veszélyhelyzetben meghozzák a szükséges intézkedést, az emberek felelőssége, hogy tudják, ismerjék a veszélyhelyzetet.
A l'aquilai esetben az egyik kulcstényező az, hogy ismert volt az, hogy a település egy különösen földrengés veszélyeztetett területen fekszik. A veszélyhelyzet tehát világos kellett legyen mindenki előtt. Persze felmerül a kérdés, hogy vajon a döntéshozók (nem a vádlottak) megtettek mindent? Az épületek vajon földrengés-biztosak voltak? Vajon a lakosság megfelelően felkészített volt, hogy adott esetben tudják, mit kell tenni? Azonban minden eseménynek megvannak a maga sajátosságai is - ezek persze utólag mindig jobban láthatók. A l'aquilai pusztító földrengés előtt hónapokon keresztül voltak kisebb földrengések. Ezzel a lakosságnak együtt kellett élnie, senki nem tudta, hogy mit hoz a következő nap.
A mostani döntés után a tudósok fellélegezhetnek, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden marad a régiben. A földmozgás miatt 300-an haltak meg. Ebből tanulni kell. Nem ítélettel, hanem számvetéssel. Kellenek olyan emberek, akik megfelelő módon át tudják adni a veszélyhelyzet üzenetét, akik el tudják megfelelően magyarázni az embereknek, hogy mit is jelent például egy földrengés veszélyeztetettség – figyelmeztet a tűzhányó.blogspot.hu oldalon bővebben olvasható írásában Harangi Szabolcs.
A l'aquilai eset üzenete tehát nem az, hogy ki volt a bűnös és volt-e egyáltalán, hanem az, hogy ebből mit tudunk tanulni?
