Leállított halászat: szökik az angolna a Sió-zsilipen

Néhány órája nyitva vannak a Balaton zsilipjei, ám ezúttal nem csak a víz folyik le a Sióba: mivel Fazekas Sándor agrárminiszter tavaly decemberben felfüggesztette a balatoni halászatot, az ilyenkor szokásos angolnacsapdákat sem lehet kihelyezni, ezért a tó vizével együtt az angolnák is leúsznak a Dunába.

Az átgondolatlan kormányintézkedés miatt hetente 5-10 tonna méregdrága halat (nagykereskedelmi áron akár 40-80 ezer eurót, forintban számolva mindenképpen tízmilliókat) dobunk ki az ablakon.

Füstös Gábor, a tó halászati hasznosítójának, az állami tulajdonú Balatoni Halászati Nonprofit Kft.-nek (BHNP) a tavalyi kormányzati lépések nyomán felmondott vezérigazgatója szerint ez csupán a halászati tilalom rövid távon is látványos hatása, de a hosszabb távú következmények sem lesznek feltétlenül előnyösek. Ami az angolnákat illeti, speciális csapdákkal a korábbi vízleeresztések során ténylegesen heti 5-10 tonnányit fogtak ki a kilónként most 6-6 euróért eladható halból. (A zsilipeken távozó halmennyiség 90-95 százaléka angolna, de érzékelhető mennyiségű busa is kifogható ilyenkor – ezúttal az utóbbi halfaj egyedei is a Sióba és végső soron a Dunába kerülnek).

Mint a volt igazgató kérdésünkre kifejtette, a tó táplálékbázisa adott – ráadásul a nagyfokú víztisztaság miatt jelenleg relatíve szűk –, így nem feltétlenül tudja eltartani azt a 230-250 tonnányi haltöbbletet, amelyet a korábbi években a BHNP lehalászott, és ami most a vízben marad. Problémát jelent az is, hogy a halállomány körülbelül 30 százaléka busa, azaz egy olyan halfaj, amely horgászmódszerekkel nem fogható (korábban a halászzsákmány mintegy fele busa volt).

A legsúlyosabb gond, hogy a tó körül ma legális forrásból nem lehet balatoni halhoz jutni. Korábban is lényegesen több hal fogyott a vendéglőkben, mint amennyit a halászat kitermelt – jellemző példa, hogy a helyi vendéglátás évente mintegy 8 tonna süllőt igényel, a BHNP viszont csak évi 2 tonnát zsákmányolt), de legalább volt helyben fogott hal is a választékban. Mostantól viszont sem a süllő, sem a többéves erőfeszítéssel a hekk helyett ismét divatba hozott keszeg mellé nem lehet odaírni, hogy balatoni, és ezt elvileg az élelmiszerlánc-felügyelet be is fogja tartatni – vagyis a balatoni vendéglők kénytelenek lesznek máshonnan hozott, vagy esetleg importált halat árulni. Információink szerint ennek máris látszanak a jelei: egyre több helyen árulnak újra hekket, ami egy tengeri hal, semmi köze a Balatonhoz.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.