A hasadékvulkáni kitörést erős kén-dioxid- és szén-dioxid-gázkiáramlás kíséri. A kén-dioxid jelenlétét a hasadékból felemelkedő szürkéskék felhő, a területre gyakran rátelepedő kékes vulkáni szmog is jelzi. A kellemetlen záptojás szagú kén-dioxid gáz jelentős mennyisége miatt még a méréseket végző szakembereknek is többször el kellett hagyniuk a helyszínt, a turisták pedig meg sem közelíthetik a kitörés területét.
A kén-dioxid mellett jelentős a szén-dioxid-kiáramlás is, amely gáz a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben ül meg. A terepen dolgozó néhány szakember ezért csak gázmaszkban dolgozhat gázmérő detektorokkal felszerelve. Harangi Szabolcs szerint a sokszor változó irányú szél északkeleti-keleti irányba sodorja a kén-dioxiddal telített levegőt, emiatt az Izland keleti partvidékén élők egyre szennyezettebb levegőt szívnak – a gáz több mint 100 km távolságban is többeknek egészségügyi problémát okozott.
|
Füst és gázkiáramlás a lávamező fölött, a Vatnajökull gleccsertől északra augusztus végén
Marco Nescher / Reuters |
Ilyen magas kén-dioxid-koncentrációt még nem mértek Izlandon a modern műszeres elemzések bevezetése óta! A kénes szmog azonban már túlterjed Izlandon, és Európa egyes területeit is elérte. Szeptember hatodikán például kiugróan magas kén-dioxid-koncentrációt mértek Dublinben (a szokott érték 200-szorosát!). A következő napokban Norvégia nyugati partvidéke kapott a kénes levegőből – azaz több mint 1300 kilométerre a kitörés helyétől!
Ez a szmog még messze nem jelent akkora veszélyt, mint ami a Laki 1783–84-es kitörését kísérte. Egy korabeli beszámoló szerint akkor az eső sós és kénszagú volt, marta a szemet, csípte a bőrt. A leveleket átégette, és apró lyukakat hagyott rajtuk. A frissen nyírt birkák bőrén szintén égési nyomokat lehetett megfigyelni. Az ELTE professzora szerint ahhoz, hogy Európában komolyabb hatása legyen a vulkáni szmognak, tartósnak kell maradnia a gázkiáramlásnak, tartósan kelet felé sodródjon a szennyezett levegő és tartósan magas nyomású időjárási körülmények legyenek, ami Európára nyomja a kénes levegőt. Ez azt jelenti, hogy sok körülmény összejátszása szükséges egy valóban súlyos helyzet kialakulásához.
A Holuhraun hasadékvulkáni kitörés most jégsapkamentes területen zajlik, azonban megvan az esélye annak, hogy az újabb felszíni hasadék jeget ér, és akkor jég alatti lávaöntés indul el, ami jeges-iszapos áradattal és heves robbanásos kitöréssel, több kilométer magasra feljutó vulkáni hamufelhővel járhat. Egy ilyen jelenség már veszélyt jelenthetne az európai légi közlekedésre.
