galéria megtekintése

Láthatatlan bacibuborék kísér mindenkit

2 komment


Palugyai István

Bárhova megyünk, felhőként kísér minket egy mikrobákból álló láthatatlan ujjlenyomat.

A baktériumok, vírusok és mikroszkopikus gombák együttese hajunkról, fejbőrünkről ugyanúgy a levegőbe kerül, mint kezünkről, vagy szánkból. Egy teljesen egyénre szabott mikrobiális buborék vesz körül minket akkor is, amikor mozdulatlanul ülünk, s ebben akár trilliónyi apró lény nyüzsöghet – derül ki egy új amerikai kutatásból, melynek eredményeit ma közölte a PeerJ nevű szaklap.

Ez a különleges, velünk mozgó környezet ugyanúgy alkalmas lehet bizonyos betegségek felderítésére, mint bűntények esetén a helyszínelők munkájának megkönnyítésére. A bőr zsiradéka ugyanúgy táptalaj számukra, mint az elhalt hámsejtek, vagy éppen mikroszkopikus társaik.

James Meadow, a kutatás társszerzője szerint bőrünk minden négyzetcentiméterén több ezer vírus és baktérium található. Ha valaki egy ilyen láthatatlan buborék összes örökítő anyagát összekeverné és elemenként szintetizálná, az elegy DNS-ének csupán 2 százaléka származna az embertől.

 

Ha megvakarjuk fejünket, több ezer bőrsejt és hámsejttörmelék mellett rengeteg baktérium és mikroszkopikus gomba kerül a levegőbe. De orrunkból, szájunkból és testnyílásaink bármiféle megnyilvánulásából mikrobák tömkelege hagyja el testünket.

Meadows és munkatársai arra voltak kíváncsiak, vajon kimutatható-e a vegyes összetételű felhő egyedisége, és a mikroba-buborék DNS-összetétele mennyire tér el két ember között. Kísérleteik során embereket ültettek steril szobákba. Az elsőben a kísérleti személyeknek négy óráig kellett egy ilyen szobában laptopjaikkal játszaniuk, miközben egy légszűrő folyamatosan gyűjtötte láthatatlan mikrobáikat. Ezután összegyűjtötték a laptopok képernyőjét, és speciális vegyszerekkel elemezték a rajtuk maradt DNS-molekulákat.

A Staphylococcus aureus az egyik leggyakoribb gennykeltő baktériumnak tekinthető, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben és kórházi járványokban is
A Staphylococcus aureus az egyik leggyakoribb gennykeltő baktériumnak tekinthető, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben és kórházi járványokban is
Wikipedia

Ezután a kísérletet megismételték még több önkéntessel, akiknek azonban most csupán 90 percet kellett a szobában tölteniük, és utána a kutatók a földről szedték össze a mintákat.

Óriásvírusra bukkantak Szibériában

Óriásvírust találtak francia kutatók a szibériai állandóan fagyott talajban. A Mollivirus sibericumnak elnevezett vírus 523 gént tartalmaz, míg egy hétköznapi influenzavírus alig 11-et. Részleteket itt olvashatnak.

Az eredmények szerint az egyes személyek mikrobiális nyoma jelentősen különbözött, mivel az egyes mikrobákat eltérő arányban „hullatták el” maguk körül.

Ez a vizsgálat volt az első, amely a voltaképpen sejtett tényeket egészen genetikai szintig tárta fel, ám az eredmény nemcsak elméleti jelentőséggel bír: az eredmény a kórházi fertőzések megelőzésében ugyanúgy hasznos lehet, mint a bűnügyi nyomozók munkájában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.