A 2005-2006-os, évi tíz százalékot meghaladó fejlődéshez képest 2007-ben csupán 3,3 százalékos volt a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek bővülése. A ráfordítás értéke 245,7 milliárd forintot tett ki, a GDP-hez viszonyított aránya azonban egy százalékról 0,9 százalékra mérséklődött. A visszaesés alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatási kutatóhelyek ráfordításainak csökkenéséből adódott, hiszen a cégek 7,7 százalékkal több pénzt költöttek erre a területre, mint egy évvel korábban. A kutatóhelyek száma két százalékkal nőtt, ugyanakkor a kutatói összlétszám 1,8 százalékkal csökkent. Azaz több helyen kevesebben dolgoztak tavaly.

Hogy pontosak legyünk: 2840 kutatóhelyen 49 485 szakember fejlesztett - háromnegyedének volt diplomája. A hazai kutatóhelyek majdnem fele a közép-magyarországi régióban volt, miközben Észak-Magyarországon mindössze 6,1 százaléka működött. Ha a kutatásban dolgozók területi elhelyezkedését nézzük, akkor még nagyobb a koncentráció: Közép-Magyarországon a kutatók 63,8 százaléka dolgozott.

A Magyar Innovációs Szövetséget irányító Szabó Gábor szerint hatalmas problémát jelent, hogy csökken a kutatással foglalkozók száma. Ugyanis, ha nincs kutató, akkor innovatív eredmények sem várhatók. A vállalatok már egy ideje mind hangosabban követelik, hogy a kormányzat a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet fordítson a szakember-utánpótlásra. Manapság ugyanis az a helyzet, hogy a felsőoktatási intézmények bizonyos szakmákban nem képeznek annyi szakembert, amennyit a cégek alkalmazni tudnának. "Egy idő után nem megy majd az, hogy a vállalatok egymástól lopkodják el a szakembereket" - állítja Szabó Gábor. A szövetség ezért követeli a közoktatásban a természettudományos-műszaki képzés fejlesztését - a szertárak fejlesztését. Az elnök szerint annak sincs értelme, hogy 5-10 évre előre meghatározzuk: mennyit fogunk majd fordítani innovációra. Hiába szajkózzuk ugyanis, hogy az ország a GDP 1,8 százalékát költi majd 2013-ban kutatás-fejlesztésre, ha a tendenciák nem ezt mutatják. Könnyebben betartható lenne, ha azt mondanánk, hogy évről évre mennyivel növeljük az erre fordított pénzt.

Sokat mondó az a statisztika, amely azt elemezte, hogy a kutatásra nem figyelő uniós országok a jelenlegi tendenciák szerint hány év alatt érhetik el az uniós átlagot. A sereghajtó olaszok (53 év) után rögtön mi következünk 34 évvel. A románok 22, a lengyelek 18, míg a csehek tíz év alatt érik el ezt az átlagot. Szabó profeszszor szerint a magyar adat több mint elszomorító.

Például azért, mert egyre csökken a szabadalmak száma. 2007-ben 791 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés született - 14,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Azt hisszük, hogy erős a gyógyszeripari fejlesztésünk. A KSH adatai mást mutatnak. A gyógyszeripar és a biotechnológia területén 2007-ben 124 bejelentés született - ez csupán az előző évi mennyiség 66 százaléka.