Festményeredet-vizsgálat számítógéppel
Az eredet, pontosabban a szerzőség vizsgálatát helyezi az eddigieknél sokkal tudományosabb alapokra egy magyar eljárás, amely a számítástechnikát és a digitális képalkotás módszereit vonja be a művészettörténet eszköztárába. Magyarország már-már nagyhatalomnak számít a 3D-alkalmazásokban: magyar fejlesztők készítették el az első, gyártásra érett és használható térbeli képű monitort, hazai találmány a háromdimenziós szkenner, és magyar ötleten alapul az ugyanebbe a tárgykörbe tartozó számítógépes festményeredet-vizsgálat is. Utóbbit az ismert és az ismeretlenségből előbukkanó Munkácsy-képek szerzőségének tisztázására fejlesztették ki, de az eljárás természetesen nem csak Munkácsy Mihály képei esetében működik.
A módszer lényege egyfajta digitális ujjlenyomatvétel, ami maga is több technológiából tevődik össze. A festmény bizonyos egyedi jellemzőiből háromdimenziós (azaz térbeli), torzításmentes számítógépes lenyomatot készítenek (háromdimenziós szkenneléssel), amelynek segítségével az egyes ecsetvonásokat ugyanúgy vizsgálni lehet, mint a színadatokat, a restaurálások vagy az átfestések nyomait.
A 3D-s, multispektrumú (különféle hullámhosszokon, így egyebek mellett az infravörös tartományban is dolgozó) szkenner segítségével fel lehet tárni a kép egymás alatti rétegeit, vagy - Munkácsynál maradva be lehet nézni a bitumenréteg alá. Mint ismeretes, a festő realista korszakában készült képek többsége bitumenes alapozású, emiatt folyamatosan sötétedik, elnyelve az eredeti színeket. Az új eljárás segítségével találtak meg például egy eddig fel nem fedezett, szabad szemmel nem látható Munkácsy-aláírást egy vastag, sötét tónusú bitumenréteg alatt.
Mint Végvári Zsófiától, a vizsgálati metódust kifejlesztő Tondo SP1 Kft. vezetőjétől megtudtuk, a módszernek egyelőre nincs vetélytársa, így várható, hogy a jövőben szélesebb körben, más festők életművének feldolgozása során is alkalmazni fogják.
A festőfejedelem életművének feltárásában és az ehhez kapcsolódó digitális adatbázis létrehozásában jelenleg a 34 darabos Munkácsy-kollekciót őrző Békés Megyei Múzeumi Igazgatóság a legfontosabb partnerük, de szorosan együttműködnek másokkal, például a világ első számú Munkácsy-gyűjtőjeként számon tartott üzletemberrel, az Amerikában élő Pákh Imrével is.
A fejlesztés EUREKA kutatási projekt keretében uniós támogatásra is pályázott, a részvételre a Tondo 50 millió forintot nyert az NKTH-tól (a konzorciumban az eljáráshoz használt széles spektrumú 3D-s szkenner kifejlesztője, a németországi Breuckmann GmbH
is részt vesz).
A pályázat valójában egy komplex, az emberi - művészettörténeti, fizikai és kémiai - tudást és szakértelmet kiegészítő technológiacsomagról szól, amelyben a térbeli modellezés mellett más eszközök is szerepelnek. Közülük a legfontosabb a röntgenfluoreszcens (XFR) módszerrel történő festékösszetétel-mérés, amivel össze lehet hasonlítani egy garantált eredetű és egy vitatott kép pigmentszerkezetét - a festékhasználati mód ugyanis mindig egyértelműen jellemző az adott alkotóra.
A megoldás egyébként a kortárs alkotók számára is érdekes lehet. Egy digitálisan bevizsgált, és az alkotó által igazolt eredetű képet utóbb már lehetetlen hamisítani, a 3D-ben rögzített adatok ugyanis az összevetés során elárulják a szerzőiséget.
