A tavaly márciusban űrbe küldött távcső folyamatosan 150 ezer csillagot elemez. Már eddig több százat talált, amely körül bolygó lehet, de a pontos meghatározás akár három évbe is telhet.

Közel négyszáz exobolygót ismerünk, de mai tudásunk szerint egyiken sem fejlődhetett ki élet. Ehhez szilárd kéregre van szükség és megfelelő távolságra a központi csillaguktól.

Felvetődik, hogy mi van akkor, ha tényleg rábukkanunk egy ilyen bolygóra? Nagyjából semmi. A Holdon közel negyven éve járt ember, pedig az legfeljebb négyszázezer kilométerre van. Mit kezdenénk azzal, amelyik húsz fényévnyi távolságra kering a csillaga körül? Tavaly márciusban jelentették be, hogy Stéphane Udry és Michel Mayor, az Európai Déli Obszervatórium munkatársai azonosítottak egy planétát, amely nemcsak méretében és összetételében emlékeztet a Földre, hanem vele egyidős is; olyan távolságra kering a csillaga körül, amely ideálissá teszi felszínét az élet kialakulásához. A felszín hőmérséklete pedig 0 és plusz 40 Celsius-fok között van.

Ám sokra ezzel a hírrel sem mentünk.