Kórház a zsebben

Lényegében egyetlen gombnyomással megosztható lenne az összes mért paraméter az orvossal, csakhogy erre a lehető legritkább esetben van példa. Ezek az adatok most még általában ott maradnak a beteg mobilján. „Pedig jó lenne, ha a vérnyomásnaplók és a beteg egyéb egyéni mérései átmásolhatók lennének az orvos számítógépére, de illesztő program híján egyelőre ez nehézkes" – állítja Komáromi Zoltán háziorvos, aki egyébként saját rendelőjében sokat fejleszt, próbálja beilleszteni a piacon lévő betegmonitorozó eszközöket a diagnosztikai és terápiás munkájába.

A digitális kontaktlencse, a Google szabadalma könnycseppből vércukorszintet is fog mérni. A részletes elemzés egy mozdulattal elérhető a telefonon

Igaz, ma még Komáromi Zoltán ad egy táblázatot a betegeinek, hogy rendezett, feldolgozható formában kapja vissza például az otthon mért vérnyomásadatokat. Szerinte önmagában az illesztő szoftver nem is lenne elég, az ő munkája csak attól válna könnyebbé, ha az alkalmazás értékelné is az információkat, és csak az orvosi beavatkozást igénylő értékre hívná föl a figyelmét.

A research2guidance adatai szerint a világban évente egyharmadával nő a letöltött mobil egészségügyi applikációk száma. A legnagyobb felhasználók a krónikus betegek, az ő esetükben ezek alkalmazása látványosan csökkentheti az orvos–beteg találkozások számát. Ez az egészségügyi rendszer orvoshiánnyal küzdő fenntartóinak is könnyebbség lehet. A cég előrejelzése szerint a következő öt évben a krónikus betegek 60 százalékának segítheti gondozását digitális eszköz. Ezek figyelmeztethetnek arra is, hogy itt az idő bevenni a gyógyszert. A terápia betart(tat)ásával mind az egyén, mind a közösség jól járna. A közfinanszírozott gyógyszerek pazarlása megszűnne, a megszakadt terápiák miatt kialakuló szövődmények pedig megelőzhetőek lennének.

Az egészségügy fenntarthatóságában kulcsszerepe lehet olyan új beültethető vagy viselhető szenzoroknak, amelyek állandó visszajelzést adnak, valamint olyan algoritmusoknak, amelyek elemzik az adatokat. Az már most biztos – értékel Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász –, hogy amely szolgáltató nem teremti meg a lehetőséget az okoseszközök használatára, menthetetlenül lemarad a versenyben.

A fejlesztések egyik fókusza mindig a költséghatékonyság növelése, az egészségügy ugyanis egyre inkább megterheli az országok költségvetését. Szász Levente, a Laborom applikáció tulajdonos-fejlesztőinek egyike a költségek lehetséges csökkentésére példaként említi, hogy ma a betegek vérnyomás-beállítása magas progresszivitású intézményekben zajlik, a páciens megfigyelését általában ötnapos kórházi kezeléssel végzik. Ennek a módszernek a költsége másfél millió forint, miközben ha az érintettek kapnának a célra szolgáló okoseszközt, a költségvetés körülbelül 50 ezer forinttal megúszná az egészet.

Ez azonban nem jelenti, hogy az egészségügyi költségvetés is kisebb lehetne ezáltal. Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) már finanszírozza a hordható eszközzel való vérnyomás beállítást. Képződik is ebből megtakarítás, ám azt a pénzt ugyanúgy elköltik, csak valami modernebb hozzávalóra, például új technológiákra, szoftverekre.

 – A hazai egészségügy sajátos érdekeltségi rendszere miatt egyelőre senkinek nem érdeke, hogy elvégezze azokat a méréseket, amelyekből kiderülhet, hogy a mobilalkalmazások, illetve a hozzájuk kötődő informatikai fejlesztések mennyire járulhatnak hozzá az egészségügy fönntarthatóságához – állítja Király Gyula, a Hospitaly Kft. ügyvezetője, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori informatikai főigazgató-helyettese. Szerinte a mobilalkalmazások nem csodagyógyszerek, de kényelmesebbé és olcsóbbá tehetik az ellátást.

Az orvosok és a finanszírozók túlnyomó kétharmada már most óriási potenciált lát az „mHealt" (vagyis mobil-egészségügyi) megoldásokban – derítette ki egy tíz országban készített reprezentatív felmérés. Például hiába van a piacon a háziorvosok számára elérhető betegút-követési lehetőség, amelyből az gyorsan és megbízható információkat nyerhetne a terápiához, a hazai csaknem hétezer háziorvosból az elmúlt néhány évben alig néhány tucatnyian használták. Néhány nagyobb megyei kórház sürgősségi osztályán van kórházon belüli betegút követő rendszert. Ez az alkalmazás az ellátáshoz rendezi sorba a sürgősségi ellátásra érkezett betegeket, jelzi az orvosnak, hogy ki, milyen vizsgálatokon, beavatkozásokon van már túl, de azt is, ha valakinek a paraméterei miatt azonnali ellátásra van szüksége. Hogy mekkora a haszna, hogy a megyei kórház sürgősségijén a beteg kevesebbet vár, senki nem mérte. Mintahogyan az ágymelletti ápolási rendszer, melyben pontosan regisztrálható, ki, mikor mit rendelt a betegnek és abból mit kapott meg, egyelőre szinte lehetetlen széles körben alkalmazni. Pedig a pontosabb gyógyszerelést, ápolást tesz lehetővé, ami csökkentheti a szövődmények, a nem várt események előfordulását, nem utolsó sorban a műhiapereket. Csak hogy a mostani szabályok nem engedik az adatok kizárólag elektronikus rögzítését, megkövetelik a papíralapú dokumentációt is. Az ápolónőnek viszont nincs ideje duplán adminisztrálni.

Ám ameddig nincs meggyőző üzleti modell a tényleges megtérülésre, nem várható a közfinanszírozott rendszerekben az alkalmazások gyors terjedése.

– Csakis ott fognak terjedni, ahol a fogyasztók kikényszerítik a használatukat – mondja Király Gyula. Szerinte a mostani rendszer inkább arra ösztönöz, hogy a kórház megismételje a szakrendelésen már elvégzett laborvizsgálatot, mert akkor az eset ellátásáért nagyobb összeget kap.

A magánellátásban viszont a fogyasztó diktál, azaz ha valaki nem talál olyan szakorvost, aki képes a mobiljáról letölteni a vérnyomásnaplóját, akkor keres majd olyat, akinek ez nem probléma. Király szerint például néhány éve éppen a betegek „nyomására" vezették be a magánszolgáltatók az online-előjegyzéseket.