A két hétig tartó találkozó célja, hogy 2009 végére egy globális és átfogó klímavédelmi megállapodás szülessen. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes országok a tervek szerint jövőre Koppenhágában állapodnak meg arról, hogy a klímavédelmi törekvések milyen irányt vesznek majd. A poznani konferenciára 150-170 országból 6-8 ezer résztvevőt várnak.

A találkozó első hetében szakértői párbeszéd zajlik, a környezetvédelmi miniszterek a jövő héten tárgyalnak az egyes országok klímavédelmi terveiről. A konferencián többek között szó lesz az egyes országok középtávon vállalható kibocsátás-csökkentéséről, illetve a megújuló energiaforrások részarányának emeléséről. A klímavédelmi törekvések legfőbb célja a globális felmelegedés ütemének középtávú csökkentése, és hosszú távon a melegedés megállítása. Köztudott, hogy amennyiben a föld átlaghőmérséklete 2 Celsius fokot emelkedik a globális klímarendszerben visszafordíthatatlan és kezelhetetlen folyamatok indulnak el.

A konferencián arról is meg kell állapodniuk a résztvevőknek, hogy a kibocsátások csökkentésében milyen vállalásokat kell tenniük a fejlett országoknak – köztük hazánknak – és mit kell tenniük a fejlődő államoknak. Az unió álláspontja szerint 2050-re az üvegházhatású gáz kibocsátásokat globálisan legalább 50 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, vagyis a kibocsátásoknak legfeljebb 2020-ban tetőzniük, majd csökkenniük kell. Ez azt jelenti, hogy 2050-re az éves fejenkénti üvegházhatású gáz kibocsátásnak legfeljebb 2 tonnára kell csökkennie.