Hosszanti repedésen tör fel a láva a Bardarbunga vulkánból - Reuters / Marco Nescher

A repülésirányítók örömmel tapasztalták, hogy a pénteki kitörés során nem került vulkáni hamu a levegőbe. Ha jelentős mennyiségben jutna ebből a magasba, akkor az történik, mint ami 2010-ben az Eyjafjallajokull vulkán kitörésekor lezajlott. A légtérzár miatt négy éve 2,5 milliárd eurós bevétel kiesés sújtotta a társaságokat.

Ahogy arról beszámoltunk, pénteken legfeljebb egy kilométer hosszú hasadék mentén kisebb lávaszökőkút kitörések zajlottak, majd lávanyelvek ömlöttek a felszínre, amelyek legfeljebb ötszáz méterre jutottak a kitörés helyszínétől. A vulkáni működés befejeződése után órákon keresztül fehér vízgőz áramlott ki a repedésekből. Eközben folytatódtak a földrengések – a napi átlag ezer körül van, közte például 5.2-es erősségű is akad.

Harangi Szabolcs vulkanológus szerint a kitörés egy rövid közjáték volt az augusztus 16 óta zajló eseménysorban. A rövid életű vulkáni működést valószínűleg az okozhatta, hogy a lávamező alatti kőzettest az 1797-es hasadékvulkáni működés következtében gyengébb volt és ott könnyebben alakultak ki felszínig futó repedések. A felszínre került magma mennyisége roppant csekély - a földfelszín alatti hasadékban közel egy köbkilométer térfogatú bazaltos kőzetolvadék lehet és nem ismert, hogy ennek a mélyebb földkéreg felé való folytatásában még mekkora mennyiségű magma tározódik.

A Tűzhányó blogon arról írt Harangi Szabolcs, az ELTE professzora, hogy a közeli napokban ismét egy hasadékvulkáni kitörés indulhat, hasonlóan a maihoz, de elképzelhetően nagyobb mennyiségű lávaszolgáltatással. Az is elképzelhető, hogy kitörhet a néhány kilométer mélységben erős földrengésekkel gyengített Bardarbunga (ekkor akár heves robbanásos kitörés lehet a felolvasztott jég csapadékvízével való keveredés miatt), vagy kitörhet az Askja vulkán is. De az sem kizárt, hogy a hasadék nem nyílik tovább, a benne lévő magma lassan megszilárdul és vége szakad az eseménysornak.