Thor sok mindent megváltoztathat. Legalábbis az építőiparban. A 18 tonnás exkavátorszerű, érzékelőkkel telezsúfolt robot a németországi Konzban sok mindenre képes. A kaiserslauterni egyetem nehézrobot-projektjének épp az a célja, hogy az építkezéseken gyakori monoton, de nehéz fizikai munkákat robotokkal váltsa fel. A törekvés kétségtelenül növelheti az építőipar hatékonyságát és lehetőségeit, de meglehetősen borús képet fest az alacsony képzettségű építőmunkások számára. Persze a költségek a robotok hadba állítását csak a nagyobb munkabérekkel rendelkező országokban teszik kifizetődővé, de a jövő mégis efelé mutat – írja a New Scientist. Persze hozzáfűzi, hogy eltelik még némi idő, míg a robotok a hétköznapi építkezéseken is dolgozni kezdenek.

Thor mindenesetre decemberben a Volvo egyik üzemében sikeresen mutatkozott be árokásásban és felszínrendezésben. Az építkezéseken azonban nemcsak különböző anyagokat kell egyik helyről a másikra helyezni. A zürichi műszaki egyetem, az ETH kutatói repülő robotokkal kísérleteznek, amelyek kötelekből szőnek egy hidat, de ugyanúgy képesek betonnal vagy fémlapokkal is dolgozni. A drónok amúgy is nagy jövő előtt állnak az építkezéseken. Az Európai Unió ARCAS nevű projektjét még 2011-ben indították spanyol, német, svájci, olasz és francia kutatók részvételével, hogy olyan pilóta nélküli légi járművekből álló rendszert hozzanak létre, amelyben a drónok egymással szorosan együttműködve, önállóan végeznek el különböző építési munkákat.

Az építőrobotokkal foglalkozó márciusi sydney-i konferencián a gazdasági válságot követő fellendülés hatására sok érdekes bemutatóra kerülhet majd sor. Néhány ilyen gép azonban már most is a gyakorlatban mutatja be tudását.

Egy amerikai cég félautomata kőművesrobotot mutatott be. A SAM fantázianevű masina, amely háromszor gyorsabban és pontosabban rakja a téglákat, mint egy ember, máris jól dolgozott New York-i és washingtoni építkezéseken.

Októberben egy Hadrian nevű ausztrál kőművesrobot – óránként ezer téglát rakva tökéletes pontossággal – egy háromszobás családi ház falazatát két nap alatt készítette el. Az egyelőre próbaüzemben lévő gép maltert kevert, téglát rakott, elkészítette a falban lévő vezetékek helyét, és közben folyamatosan összehasonlította az elkészült munkát a beprogramozott tervekkel.

Az ETH egyik kutatócsoportja az év során egy 2300 négyzetméteres, fából készült tetőt szeretne emelni robotok segítségével az egyetem területén lévő egyik épület fölé. A tetőt robot készíti egy kísérleti csarnokban. A többezernyi falécet a gép a beprogramozott terv szerint ragadja meg, illeszti, igazítja és erősíti egymáshoz. A tető nagyobb darabjait aztán kézi munkával építőmunkások szerelik össze a helyszínen. A kutatócsoport olyan robotkarok kifejlesztésén is dolgozik, amely téglákat vagy kerámialapokat helyez pontosan a kiválasztott felületre.

A fejlesztők szerint a hasonló technológiák olyan szerkezetek létrehozását is lehetővé teszik, amelyek eddig kizárólag emberi erővel lehetetlennek bizonyultak. Ezekhez természetesen a jövőben is szükség lesz emberekre, legfeljebb jóval magasabb képzettségűekre, mint eddig. A Forrester Research Group októberben publikált jelentése szerint az automatizálás az építőanyag-gyártásban és az építkezéseken alkalmazott munkahelyek számát 2025-re 16 százalékkal csökkentheti. 

A logikus lehetőség a rendelkezésre álló munkaerő felkészítése a digitális gazdaság elkerülhetetlen változásaira. Csakhogy ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. A munkaerő átképzése egy sor társadalmi, politikai és pénzügyi intézkedést igényel, méghozzá idejekorán. Erre sok ország – ahogy hazánk is – pedig egyáltalán nincs még felkészülve.