Játékért Nobel-díj
Budapesten született 1920-ban. Gyógyszerész édesapja a fasori Evangélikus Gimnáziumba íratta. A tehetséges fiatalember matematikából nyert, görög nyelvből harmadik lett az Országos Középiskolai Versenyen. Érettségi után matematikus meg filozófus akart lenni, de Fejér Lipót előadását hallva, a matematikától elment a bátorsága, ezért édesapja kedvéért gyógyszerészgyakornoknak iratkozott be.
 |
| John Forbes Nash Velledits Éva |
1944 májusában behívták munkaszolgálatra, Pest környéki gyárakba szállított árut. Szálasiék hatalomátvétele után egy pályaudvarra vitték, hogy deportálják. Nem hagyta. Levette a sárga karszalagot, majd kisétált az állomásról, és elbújt. A háború után előbb gyógyszerésznek tanult, ám csakhamar átment a bölcsészkarra. 1947-ben doktorált. Disszertációja A filozófiai tévedések logikai szerkezete címet viselte.
A szociológia tanszék tanársegédje lett, de menni akart, mert a teret hódító politika nagyon nem tetszett neki. Amikor megtudta, hogy 1950-ben a patikákat is államosítják – a családi vállalkozás az ő nevén volt –, elhatározta, hogy végleg lelép. Három napig bolyongott a Fertő-tó mocsárvidékén, mire átért osztrák területre. A menekülttáborból Ausztráliába, Sydney-be került gyári munkásnak.
Magyar diplomáját nem ismerték el, ezért a munka mellett tanult közgazdaságtant, 1954–1956 között már a brisbane-i egyetemen tanította ezt a tudományt, 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre, ott közgazdasági doktorátust szerzett. 1958-ban feleségével visszatért Ausztráliába, de a canberrai egyetemről hamar a detroitira vezetett az útja. 1964-ben lett a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora.
 |
| Harsányi János Velledits Éva |
Pár héttel Berkeley-be kerülése után találkozott Harold W. Kuhnnal – Neumann János tanítványával –, akinek már voltak játékelméleti publikációi. Az ő biztatására mélyedt el ebben a témában. Minden évben háromszor washingtoni kormányszakértőknek tartottak előadásokat. Ott merült föl az a probléma, hogy a vetélkedő játékosok általában nincsenek a teljes információ birtokában, nem ismerik az ellenfél kártyáit (bombáit, rakétáit) és szándékait, így kell tárgyalniuk. Ezt a problémát vezette vissza Harsányi a jól informált játékosok Neumann által kidolgozott elméletére. Ebből lett a Nobel-díj.
Élete végén Alzheimer-kórban szenvedett. 80 éves korában szívroham következtében Berkeley-ben hunyt el.
Hogy ma is ezt tenné-e, nem tudni, de húsz éve Harsányi dicsérte a hazai képzést, mert szerinte a magyarok általában nem tisztelik az egyes tudományok határait. Az angol (amerikai) tanmenet nagyon egyoldalú. – Ismertem amerikai közgazdászokat, akiknek fogalmuk sem volt arról, mit csinál a vese vagy a máj. Az amerikai orvosok jók, de semmi mást nem olvasnak, mint orvosi szakkönyveket. Amikor én jártam iskolába, mindenkinek kellett latint, matematikát, fizikát tanulnia... Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődés. Akár Schopenhauert is olvas (a Nyugat hanyatlásáról). Amerikában az ilyen nem fordul elő.
