A törvény a 63 fős parlamentben 50 támogató szavazatot kapott (a többi képviselő tartózkodott, vagy nem volt jelen a voksoláskor). Az elfogadott jogszabály tipikus "alulról jövő" kezdeményezés: a megfogalmazója az Izlandi Modern Média Iniciatíva (IMMI) nevű civil szervezet. A szövegbe rengeteg olyan ötlet és ajánlás beépült, amelyet valahol a világban használnak (vagy szeretnének használni) az információszabadság védelmében - ilyen komplex és átgondolt szabályozás azonban eddig sehol máshol nem született.

Az új izlandi sajtótörvény kiemelt védelmet biztosít az újságírók és az informátorok számára: ha igazolható, hogy a tevékenységük közérdekű (vagyis a közösség tájékoztatását szolgálja), akkor szinte minden lépésük jogosnak és törvényi védelem alatt állónak számít. Mindez a médiumok számára név nélkül közérdekű információt szolgáltatókra is vonatkozik. Védettséget élvez az újságírók egymás közötti és szerkesztőségen belüli információ-forgalma, valamint az informátorok és a sajtóorgánumok közötti kommunikáció is.

A törvény újraszabályozza az internetszolgáltatók tevékenységét is. A hozzáfárás-szolgáltatók mostantól egyszerű adattovábbítóknak számítanak (ugyanúgy, mint például a telefontársaságok), azaz nem tehetők felelőssá az infrastruktúrájukon keresztül áramló tartalmakért (ami megvédi őket például a szerzői jogi típusú, igen gyakran a fáljcserét bonyolító magán-ügyfelek zaklatását és kizárását célzó perektől). Az új törvény alapján ezentúl egy cég, intézmény vagy befolyásos személy nem akadályozhatja meg egy neki nem tetsző cikk megjelentetését (a szerkesztőségnek viszont természetesen helyt kell állnia a megjelentek tartalmáért). Az izlandi kormánynak a parlament döntése alapján meg kell teremtenie az országban működő számítógépközpontok védelmének technikai feltételeit, hogy a média az internet felől se legyen támadásoknak kitéve.

A jogszabály egyik következménye az lehet, hogy a világszerte kockázatosnak számító tényfeltáró újságírás műhelyei (beleéretve olyan orgánumokat is, mint a kínai és amerikai kormányzati túlkapásokat kiszivárogtató, vagy az afganisztáni béketeremtés vadhajtásait az interneten dokumentáló Wikileaks) Izlandra települnek. Ugyancsak itt találhatnak otthonra a Pirate Bay-hoz hasonló fájlcserélő rendszerek. Különösen erős hatásúvá válhat az izlandi szabályozás akkor, ha a szigetország belép az EU-ba, a közösségi jog ugyanis gyakran a "legerősebb láncszem" irányába fejlődik, ahogyan az például a környezetvédelem vagy a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán Svédország belépése után történt.