A Laura M. Shannon és Adam R. Boyko vezetésével folyó kutatásban harmincnyolc országból 4500 kutyát néztek meg, ezek 161 fajtát és 549 féle keverék típust képviseltek. Az elemzések során azt nézték, mely földrajzi helyhez köthető csoportok voltak genetikailag legközelebb az ősi kutyapopulációkhoz. Ennek során ugyanolyan módszert követtek, mint amely hajdan az ember eredetét Kelet-Afrikába vezette, s ez végül Közép-Ázsiát, Mongóliától Nepálig hozta ki győztesnek.

A kutatók a sejtmagok összes kromoszómájának DNS-ét megvizsgálták, s különösen nagy figyelmet fordítottak a hím nemi kromoszóma örökítő anyagára, valamint a csak anyáról anyára öröklődő, sejtplazmában lévő mitokondriális DNS-re. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a PNAS-ben megjelent elemzés nem tudott pontos időpontot megjelölni, mikor alakult ki az első házikutya, de úgy becsülik, hogy legalább 15 ezer éve.

Greger Larson, az Oxford-i Egyetemről külön elismerését fejezte ki a kutatás mérete miatt. A fosszilis csontleletekből kivont DNS elemzések nemzetközi szakértője a New York Times-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a keverék kutyákból szerzett adatok puszta száma is tiszteletet érdemel, ahogy a széles földrajzi merítés, vagy az eldugott helyről szerzett minták beszerzése.

Ennek ellenére a kutyákkal kapcsolatos kutatásokban semmi sem számít véglegesnek. Jóllehet a mostani álláspont Közép-Ázsiát hozta ki a kutyák kialakulási helyének, Boyko szerint nem zárható ki, hogy eleink máshol is háziasítottak kutyákat, ám azok kihaltak, vagy a máshol kialakult kutyák vándoroltak Közép-Ázsiába és onnan terjedtek el a világon.