Idén Berlinben került sor a sorban kilencedik díjátadásra, s az öt kategóriában versengő jelöltek – akiket a kutatásban, egyetemeken, innovatív cégeknél, vagy egyesületeknél dolgozó szakemberek, valamint a tagországok iparjogvédelmi hatóságainak 400 bírálója terjeszt fel – most is olyan műszaki, tudományos eredményeket tettek le az asztalra, melyek mára életünk meghatározó részei lettek, s természetesen jelentős hatást gyakoroltak az ipari termelésre és a gazdaságra.
A nyolctagú nemzetközi zsűri – melynek idén is tagja Rubik Ernő – által kiadott díjak mellett egy közönség-díjast az EPO honlapján keresztül online szavazás eredményeként másodízben a közvélemény is bejuttathatott a díjazottak közé.
A háromszáz kiválasztott közül 15 jutott a döntőbe a nagyipar, a kis és közepes cégek, a kutatás, az Európán kívüli feltalálók és az életműdíj kategóriában.
Európa például jelenleg egymillió lakosra számítva évente mindössze két, globális sikert arató start up céget "termel ki".
A pénzzel nem, ám annál nagyobb dicsőséggel járó díjjal idén a biotechnológia, az építőipar, a mechanika, az orvoslás, a környezetvédelem, a gyógyszergyártás, a közlekedésbiztonság és a telekommunikáció innovatív megoldásaira vetül a szokásosnál több fény.
Az európai innovációs kapacitás még mindig a világ egyik legmeghatározóbbjának számít – emelte ki Benoit Battistelli, az EPO Francia elnöke, ám kétségtelen, hogy Amerika és immár Ázsia nagyobb fejlődést diktál a műszaki fejlődés mind több területén.
Európa például jelenleg egymillió lakosra számítva évente mindössze két, globális sikert arató start up céget „termel ki”, míg a Kínával és az USA-val való versenyben maradáshoz húsz ilyen, az innováció egyfajta mércéjének tekintett vállalkozásra re volna szükség.
Nem véletlen, hogy évek óta a legizgalmasabb, legközismertebb találmányokért jutalmazott díjazottak az Európán kívüli kategóriából kerülnek ki, viszont elismerésük révén komoly médiavisszhangot kap világszerte maga a díj és így az EPO reményei szerint maga az európai innováció is.
Az idén az ipari kategóriában a belga Koen Anderst és a francia Jerome Guillemont-ot jutalmazták egy olyan gyógyszerért, amely 40 év óta az első sikeres próbálkozás a mindenféle szernek ellenálló TBC baktérium ellen.
A Janssen cég kutatói munkatársaikkal 15 év munkája nyomán olyan molekulát kísérleteztek ki, amely rövid úton leállítja a tuberkulózis kórokozójának energiaellátását, de a végső sikerhez – három, hatszáz emberen végzett klinikai próba elvégzésével - még hat év hátra van.
A bedakulin nevű hatóanyag ellen is kialakulhat ugyanis rezisztencia, ha nem használják megfelelően. Ezt a szert más szerekkel ötvözve, az egyes pácienseket megfertőzött kórokozótörzs egyéni sajátságait, érzékenységét ismerve szabad beadni – mondták lapuknak a feltalálók. Így viszont 20-30 százalékkal sikerült javítani a gyógyulási arányt, méghozzá sokkal gyorsabban, ami az addigi próbálkozásokhoz képest jelentős eredmény.
A kis és közepes cégek kategóriájában három dán feltaláló, Peter Holme Jensen, Claus Hélix-Nielsen és Danielle Keller víztisztító technológiája kapta a díjat.
A közönségdíjat a húszezer szavazat zömét elnyert japán Masahiro Hara és Takayuki Nagaya QR kódja kapta.
A három szakember egy különleges víztisztító membránt dolgozott ki, amellyel a sós tengervíz az eddigi módszereknél 66 százalékkal olcsóbban, az ozmózisos eljárásoknak mindössze 10 százalékát igénylő energiával tehető ihatóvá.
A fehérjemolekulákból álló rácsszerkezet nyílásai nanoméretűek, így azokon csak a víz molekulái jutnak át. Az egyéb anyagok és szennyeződések fennakadnak rajta, és szükség szerint eltávolíthatók róla. A módszer jelentősége a másfél milliárd, tiszta ivóvizet nélkülöző ember számára felmérhetetlen lehet.
A kutatás területén a brit Christofer Toumazou „csináld magad” géntesztjét ismerték el a díjjal. A percek alatt és akár otthon, mindenféle laboratóriumi eszköz nélkül is elvégezhető DNS-teszt mikrocsip alapú (így USB-be helyezve a kapott információ bárhová elküldhető) és pillanatok alatt felismer bármiféle kóros genetikai változást a genomban, így az öröklődő betegségekre ugyanúgy információt ad, mint arra, milyen gyógyszert nem szedhet a beteg génhibája miatt.
Az Európán kívüli feltalálók díjával a háromdimenziós nyomtatás feltalálója, az amerikai Charles W. Hull tevékenységét ismerték el, míg az életműdíj a 94 éves német Artur Fisheré lett, aki egész különleges módon mintegy 1100 találmánnyal gazdagította mindennapjainkat, s ezek mindegyike olyan egyszerű megoldás, mint a világszerte lemásolt Fisher féle konnektor, dübel, vagy az 1949-ben első szabadalmaként született örökvaku, s az idős feltaláló – akinek csavargyára világszerte ismertté vált – még most is dolgozik, épp tegnap mutatta be egyszerű tojásfelnyitó masináját.
A közönségdíjat a húszezer szavazat zömét elnyert japán Masahiro Hara és Takayuki Nagaya QR kódja kapta, melyet ma már mindenki használ. A feltalálók névjegyén már a továbbfejlesztett, képmásukat is tartalmazó változat mutatta, ami mutatja: az éppen húsz éve kifejlesztett, információtároló kódnak vannak még tartalékai.
