A Stockholmi Karolinska Intézet ma délelőtti közlése szerint az amerikai Bruce Butler és a luxemburgi Jules Hoffmann kapta a 10 millió svéd koronával járó idei élettudományi (orvosi) Nobel-díjat, felesben megosztva a kanadai Ralph Steinmannal. Butler és Hoffmann a veleszületett immunitás felfedezésért kapta az elismerést, Steinman pedig az úgynevezett dendritikus sejtek leírásáért, amelyek aktiválják az immunrendszert.

Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója a Nobel-díj kapcsán.

"A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik - a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak.  Így gyorsabban tud reagálni. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között" - magyarázta az akadémikus.

Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek).

"Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt - nagyon nyúlványosak,  nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen  meghatározott és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázat-felismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt" - összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-días kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

"A dendritikus sejteken keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, tehát baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik" - emelte ki Falus András.

Nem sokkal a bejelentést követően kiderült, Ralph Steinman szeptember 30-án hasnyálmirigy rákban elhunyt. Munkahelye, a New York-i Rockefeller Egyetem is csak ma reggel a családtól értesült a szomorú hírről, ahogy a díjat odaítélő stockholmi grémium sem tudott a halálesetről. Miután a Nobel-Díjat az alapszabály szerint nem lehet posztumusz odaítélni, a láthatóan még tanácstalan Nobel-Alapítványnál közölték, közleményt adnak ki.