Az idei állapotjelentés szerint az átlagos antibiotikum-fogyasztás embereknél kilogrammra számítva 116,4 mg, míg haszonállatoknál 144 mg, s kiderült, hogy
nyolc tagországban (köztük Magyarországon) a haszonállatok sokkal több antibiotikumot kapnak, mint az emberek
– erősítette meg Dominique Monnet, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ programvezetője. Ez pedig különösen a kóli és a szalmonella rezisztenciáját erősítette.
A két évvel ezelőtti lóhúsbotrány ráirányította a figyelmet arra is, hogy hiányzik a közös fellépés jogi lehetősége a határokon átnyúló élelmiszer-hamisítások ellen, jóllehet a legtöbb ilyen eset az egyes országokon belül történik. Az unió élelmiszercsalások felderítését szolgáló hálózata, amelyet szeretnének műszaki eszközökkel erősíteni, tavaly 60 határokon átnyúló esetet regisztrált.
Ezek igen változatosak lehetnek az élelmiszerek összetételét jelző dokumentumok, címkék meghamisításától, az egyes összetevők olcsóbbra cserélésén, a tiltott élelmiszer-előállítási, -kezelési eljárások alkalmazásán át az emberi fogyasztásra alkalmatlan, egészségre káros, vagy allergén anyagok hozzáadásáig. Eric Marin, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese lapunknak elmondta, pár éve az összes, éttermeknek szállított mélyhűtött garnélaszállítmány 15-20 százalékát egy meglehetősen rafinált eljárással hamisították.
A fagyasztás előtt vízbe merített rákocskák folyadékot szívtak magukba, így a csomagoláson feltüntetett tömeg nagy részét a kiolvasztásnál víz tette ki. A csalás felfedezésekor megindult szigorú ellenőrzés nyomán e módszert sikerült visszaszorítani. A legtöbb hamisítás egyébként húsárukkal kapcsolatos, ezt követik a halak (például tenyésztett pangasiussal helyettesítik a drágább tokot), majd a méz.
A legújabb uniós GMO-szabályozás nagyobb szabadságot ad a tagállamoknak, hogy eldönthessék, elfogadják-e a brüsszeli GMO-engedélyeket vagy megfelelő indoklással felmentésért folyamodnak
– hangsúlyozta Ladislav Miko, az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság vezetője. Az engedélyeket az európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nagyon szigorú ellenőrzése előzi meg s csak akkor lépnek hatályba, ha azt az EFSA támogatja, az állandó és fellebbviteli bizottság egyike sem ellenzi, viszont a megakadályozásához minősített többségre van szükség a tagországok kormányait képviselő tanácsban. Mint Miko hangsúlyozta, az engedélyezésnél és a kockázatok megállapításánál a tudományos alapok a legfontosabbak.
Eddig termesztésre csak egy génmódosított vetőmagot engedélyeztek, de takarmányozásra és élelmiszer-ipari felhasználásra 58 ilyen terméket engedélyeztek, melyhez most a héten még tíz termék csatlakozott.
