Huszonévesen egy új kijelző megalkotása volt az álma – mondja lapunknak Hiroshi Amano, aki akkori eredményéről, a laboratóriumban növesztett galliumnitrid-kristályról még nem tudta, hogy a színes mobilkijelzőkön túl a világítás forradalmát hozó kék LED kifejlesztéséhez vezet, amelyért 2014-ben harmadmagával a fizikai Nobel-díjat is elnyerte.
Néhány év alatt a fényforrások több generációját kellett megszoknunk. Az izzószálas égő után jött a fluoreszkáló kompakt fénycső, a halogén, és most itt a LED. Ez utóbbi csak a kék fényű LED felfedezése nyomán vált piacképessé, a zöld és a vörös majdnem harminc évig hiába létezett, a kék komponens nélkül ugyanis nem lehetett fehér fényhez jutni. Ezt pedig csak a galliumnitrid-kristály tudja kibocsátani.
Hiroshi Amano úgy véli, jövő évtől a fejlett világban már a LED-ek veszik át a vezető szerepet a világításban, ám a szegényebb régiókban erre mintegy tíz évig várni kell. Az előállításukhoz szükséges géppark beszerzése ugyanis még drága, bár két-három év működés után az alacsonyabb áramköltség miatt e technológia már olcsóbbá válik a hagyományos izzóknál és a kompakt égőknél. Az igazi áttörést azonban szerinte az előállítási költség ötödére való csökkentése hozná meg.
Japán esetében ezt az ország áramtermelésében korábban 30 százalékot képviselő atomerőművek leállításával érték el, hiszen a több mint 90 százalékos hatékonyságú LED-ek alkalmazása kevesebb áramot igényel, és ez döntő hatást gyakorolt a hirtelen áramhiánnyal szembenéző országra. Az évtized végéig a LED-ek 70 százalékot érhetnek el a japán világítási piacon, ami hétszázalékos megtakarítást jelent majd az áramfogyasztásban.
