A szigort pártoló országok sorához csatlakozott a brit GMO-barát politikával szakító Skócia is. Az Egyesült Királyság részeként növekvő autonómiát élvező terület ezzel is távolodni igyekszik Angliától. Az edinburgh-i kormány lépése után harminc szervezet tiltakozott, a decemberben leköszönt skót tudományos főtanácsadó, Muffy Calder pedig közölte: a GMO-ellenes változtatásnak katasztrofális következményei lesznek a skót élelmiszeriparra, és nyomatékosan arra kérte a helyi vezetést, hogy haladéktalanul mutassa be a döntés tudományos indoklását.
A génmódosítás Európa-szerte a tudományos tények és az érzelmi töltetű, etikai indíttatású érvek tűzvonalában áll – a politikusok döntéseit inkább az utóbbiak irányítják. Az idei új uniós jogszabály ugyan nem változtatta meg az engedélyeztetési eljárást, ám minden tagállamnak lehetőséget adott, hogy saját területükön betilthassák akár egyesével a GMO-fajták termesztését. Az illetékesek hivatkozhatnak környezetvédelmi, várostervezési, agrárpolitikai, társadalmi és gazdasági szempontokra, vagy más termékek szennyezésére.
A politikusok pedig a zöldek nyomására és az erősödő GM-ellenes közhangulatban inkább az új fajták ellen döntenek. Nem a jóval kevésbé harcos tudományos közösség túlnyomó véleményét fogadják el, mely szerint máig nincs ellenőrzött és hiteles bizonyíték a génmódosítás egészségügyi vagy környezeti káraira. Igaz, az ő érveiket a zöldeknél kevésbé látványos, de jelentős összegekkel rendelkező lobbiszervezetek harsogják.
A „mumus” eközben az Amerikával kötendő szabad kereskedelmi egyezmény, hiszen ennek kritikusai szerint a génmódosított terményeket régóta alkalmazó Egyesült Államok ezzel rákényszeríthetné a génmanipulált növényeket az európai fogyasztókra. E témakört a tárgyaló felek egyszerűen levették a napirendről. Így pedig egyes szakértők szerint a megállapodás gazdasági együttműködés része kiüresedik, és pusztán politikai megállapodássá válik.
De a genetikai kérdések megítélése nem csak a GM-termények terén kettős az unióban. Az Európai Parlament két hete szavazott a klónozott haszonállatok és azok utódaiból készült termékek importjának betiltása mellett, megszigorítva az Európai Bizottság javaslatát. Most az Európai Tanácson a sor, hogy a parlamenti jelentéstevőkkel megállapodjanak a jogszabálytervezet végső formájáról.
A képviselők döntése érthető, ha tudjuk, hogy egy 2010-es Eurobarométer-felmérés szerint a tagországokban a megkérdezettek 77 százaléka természetellenesnek nevezte a klónozott állatokat és 70 százalék nem ösztönözné ezek tenyésztését. Igaz, az élelmiszer-biztonságért és egészségügyért felelős biztos szerint, ha csak a megkérdezettek fele hozta meg helytelen feltételezések alapján döntését, a közvélemény-kutatás eredményét már akkor is óvatossággal kellene kezelni.
Szupergyomok és rovarölő növények
A GMO-tilalom melletti legfontosabb érv gyakorlati: az európai fogyasztók többsége idegenkedik tőlük, így a GMO-mentesség piaci előnyt jelent. Egy másik praktikus érv, hogy egyelőre nem ismert olyan termesztési probléma, amely kizárólag a GMO-k használatával oldható meg. Egyelőre kétféle módosított tulajdonság jelent meg a köztermesztésben: az egyik ellenállóvá teszi az adott fajt a gyomirtókkal szemben, így nyakló nélkül lehet permetezni.
A másik saját maga termeli meg a rovarirtó mérget. Ám a vegyszerek felhasználása nem csökkent.
Az új fajták bevezetése után megjelentek a minden vegyszernek ellenálló szupergyomok, miközben a rovarrezisztens fajok válogatás nélkül pusztítják a védett rovarokat is. A módosított tulajdonságok pedig „kiszabadultak”, azaz átkerültek a vad növényekre is. (H. M.)
