galéria megtekintése

Friss vér az európai agyaknak

6 komment

Hiányoznak a forradalmi ötletek Európából, a piacteremtő technológiai áttörések a Szilícium-völgyből érkeznek, s a Távol-Kelet is mind jobban elhúz. Ebben a helyzetben azok az országok sikeresek, amelyek többet költenek innová­cióra, mondja az unió kutatásért felelős főigazgatója, aki a menekültáradatban érkező szakemberekre is számít.

Aki nem költ a tudományra, lemarad
Aki nem költ a tudományra, lemarad
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A bolygó lakosságának hét száza­léka él Európában, miközben a földi tudás harmadát itt állítják elő. Tíz-tizenöt év múlva ez az arány kisebb lesz – állítja Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős főigazgatója, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal meghívására látogatott Budapestre.

A helyzet okait elemezve a holland szakember az áttörésszerű és egész piacokat teremtő ötletek hiányát említette, melyek zöme ma a Szilícium-völgyből érkezik. Sajnos az európai kutatók sok területen nem nyújtanak olyan teljesítményt, amilyenre képesek lennének. A bizottságban ennek orvoslására a nyitottságot helyezik előtérbe. Ennek az is része, hogy az Európán kívüli – kínai, indiai, vietnami vagy éppen brazil – együttműködést is keresik, ami voltaképpen amerikai recept.

 

Az USA és Európa közti technológiai szakadék mindemellett szűkül, ám a Távol-Kelet gyorsít. Dél-Korea GDP-jének öt százalékát fordítja kutatásra, de az e célra fordított kínai pénzek is 22 százalékkal nőttek évente, s az így elért szint mára meghaladta az európai átlagot. Sokszor hangoztatott szlogen a tudásalapú társadalom, ám nem vagyunk azok, ha nem költünk jóval többet innovációra. Robert-Jan Smits kiemelte, az unió kutatási-fejlesztési programja, a Horizon 2020 csupán minden tizedik pályázót képes támogatni, hol­ott a kimaradókból még két-három szintén megérdemelné a pénzeket. Európában csak a skandináv országok és Németország költ három százalékot K+F-re GDP-jéből. Nem véletlen, hogy a versenyképességi rangsorban is ezek állnak az élen.

Ugyancsak nagy a különbség a régi és az új tagországok, a „tizenötök" és a „tizenhármak" kutatási potenciálja között. A Horizon 2020 első körében az elfogadott pályázatok mindössze négy százaléka jutott az újaknak, ami a főigazgató szerint aggasztó. A kiválasztás minőségi feltételeit mégsem szabad földrajzi kritériumokkal felváltani.

Az okok részben érthetők, hiszen ha egy ország keveset fordít kutatás-fejlesztésre, nem várható, hogy európai szinten bajnokká válhat. A helyzetet a strukturális alapok okosabb felhasználásával szeretnék Brüsszelben megváltoztatni, ami az egyes új tagországokban a tudományos kapacitások bővülését eredményez­heti, ahogy például az ELI lézerprojekt esetében, ami zömmel ilyen forrásokra támaszkodott.

Jelenleg a 320 milliárdos alapból 60 milliárd eurót költenek túlnyomórészt az új tagországokban kutatási infrastruktúra bővítésére, inkubátorházakra, egyetemek modernizálására és tudományos parkokra. Szükség lenne azonban az illető országokban reformokra is. A „tizenhármaknál" több helyen az egyetemi állások meghirdetése nem nyilvános, nincsenek versenypályázatok, és a kutatókat közleményeik mennyisége, és nem minősége alapján ítélik meg. Nemzetközi bírálatra volna szükség, valamint a globális versenyképesség szempontjából kiemelt helyzetben lévő kutatók fizetésének emelésére.

Aki nem költ a tudományra, lemarad
Aki nem költ a tudományra, lemarad
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Brüsszel a menekültek közül külön is segíti a kisszámú tudományos szakembert.

Honlapot indítottak Science for refugees (Tudomány a menekültekért) címmel, mely össze akarja hozni a jelentkezőket az állást vagy továbbképzést ajánló ­európai egyetemekkel. A nemrég ­indult honlapra máris több száz uniós egyetem regisztrált.

Emellett támogatják a migrációval és integrációval kapcsolatos kutatásokat és azok hasznosítását a válság megoldásában.

Robert-Jan Smits megnézte az ELI keretében épülő szegedi szuperlézert, és nagyon elégedett a haladással. Ugyanúgy tartják az ütemet, ahogy egy másik uniós nagyberendezés, a hamburgi röntgen szabadelektron-lézernél, mely időre és a tervezett költségvetésből épült fel. Nem ilyen rózsás a dél-franciaországi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER helyzete, melynél legalább három-négy éves késés és nehezen becsülhető többletköltség várható.

A 15-20 éve készült tervek sem voltak megfelelőek, a vezetésben is változásokra volt szükség, ­illetve a ­Fukusima után megnőtt bizton­sági előírások miatt is sok áttervezésre került sor. A világ egyik legbonyolultabb tudományos projektjének folytatására júniusban várható új menetrend és költségvetés.

A tudomány tanácsai

Míg Barrosonak egy tudományos főtanácsadója volt, Juncker bizottságának politikai döntéseit egy héttagú „bölcsek tanácsa” segíti a tudomány részéről. Az új testület nemrég kezdte a munkát és a biztosoktól érkezett felkérésre elsőként két területen vizsgálódik. A cyberbiztonság, valamint a személyautók széndioxid kibocsátásának, a Volkswagen-botrány óta érzékeny kérdésével kapcsolatos tudást tekintik át, majd nyújtják át jelentésüket a döntéshozóknak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető