- Dohányzik?

- Sohasem gyújtottam rá.

- A többi tüdőgyógyászok esetében mi a helyzet? Azért kérdezem ezt, mert a magyar felnőttek között a nők 25, a férfiak 47 százaléka dohányzik.

- A Korányiban a kollégák elenyésző része gyújt rá, de ez nem volt mindig így. Pályakezdőként mindennapos élményem volt, hogy az orvosi értekezleteken vágni lehetett a füstöt.

- A tüdőgyógyászok talán azért nem dohányoznak, mert ha valakik, akkor ők tudják, hogy mivel jár ez?

- Biztos szerepet játszik benne, hogy naponta találkozunk a káros szenvedéllyel összefüggésbe hozható tragédiákkal.

- A jövedéki adó változása miatt január elsejétől nőtt a dohánytermékek ára. Kimutatható-e bármilyen összefüggés a cigi ára és az elszívott dohány mennyiség között?

- Ennek a lépésnek a költségvetésre lehet kedvező hatása. Az embereket nem elsősorban a cigaretta ára szoktatja le, hanem az, ha bármilyen ok miatt rádöbbennek arra, hogy a füstölés milyen károkat okoz nekik és környezetüknek.

- Nem véletlenül emlegetem a dohányzást: egy statisztikában azt olvastam, hogy a tüdőrákos megbetegedések 90 százalékát a dohányzás okozza.

- A világon minden évben 1,3 millió új tüdőrákos megbetegedést mutatnak ki. Hazánkban évente hétezer ember hal meg tüdőrákban. A passzív dohányosok is veszélyben vannak, hiszen a daganatokozó folyamat ugyanaz, mint az aktív dohányosok között. Tudományos szempontból az nem tekinthető dohányosnak, aki életében száz szál cigarettánál kevesebbet szívott el. Minden életkorban érdemes abbahagyni a dohányzást, mert az átdohányzott évek számának csökkentésével csökken a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. A dohányzás okozta egyéb betegségek - érszűkület, szívinfarktus, egyéb rákbetegségek - kialakulásának kockázata is mérséklődik. Azt szoktam mondani, hogy a tüdőrák az egyik legkönnyebben megelőzhető betegség.

- A dohányos visszakérdez: miért hagyjam abba, amikor a 90 éves Jani bácsi világéletében cigizett és semmi baja?

- Mindenki ismer ilyen példát. De. A statisztikák szerint tíz dohányos közül általában egy-kettő tüdőrákot kap. Miért nem mindegyik? Mert a többi nem éri meg azt a kort, hogy tüdőrákos legyen, mert hamarabb elviszi valamilyen más betegség, például egy infarktus, ami szintén visszavezethető a dohányzásra. Illetve léteznek olyan eliminációs mechanizmusok, amelyek a dohányzással bevitt karcinogén anyagokat semlegesítik. Tudom, nem könnyű leszokni. Kollégák kiderítették, hogy a nikotintól való függőség erősebb, mint a heroinfüggőség. Én is tudok olyan dohányosról, akinek hiába mondtuk, hogy az érszűkületes lábát azért kellett levágni, mert dohányzott, tovább cigizett. A másik lábát is le kellett vágni.

- De miért nem hat a figyelmeztetés, különösen a fiatalokra? Magyarországon például 10-ből csaknem 6 tanuló kipróbálta már a cigarettát, a korosztály negyede rendszeresen dohányzik, s a dohányosok csaknem húsz százaléka 10 éves kora előtt szívta el első cigarettáját.

- Mutasson egy tizenévest, aki nem röhög képen, ha arra figyelmeztetem, hogy a szenvedélye miatt meghalhat. A betegség, a halál a fiatalok számára nem tétel. Annyit tehetünk, hogy az emberekben tudatosítjuk a veszélyeket. Ezt követően mindenki eldöntheti, hogy mit akar. Egy dologban viszont nincs könyörület: senkit sem károsíthatunk a dohányzásunkkal. Ha ma mindenki abbahagyná a dohányzást, akkor is további 20-25 éven át kellene kezelni a tüdőrákos betegeket. A rákkeltő anyagok miatt munkánk ezután is lenne, csak kevesebb.

- Tavaly jelent meg egy uniós felmérés, amely szerint a százezer férfira jutó tüdőrákos halálesetek számát tekintve Európában listavezetők vagyunk Miért?

- Erre nagyon egyszerű a válasz. Fogalmunk sincs. A dohányos görög, német, osztrák férfiak is sokat szívnak, még sem olyan rosszak az adataik. A stressz, a pesszimizmus, az életstílus bizonyára hátrányosan befolyásol, de ezek a hatások nincsenek egyértelműen kimutatva.

- A rossz adataink mögött esetleg az áll, hogy a betegek későn, már súlyos állapotban kerülnek pulmonológushoz?

- A többség előrehaladott stádiumban kerül szakemberhez, a betegeknek alig a negyede a potenciálisan gyógyítható. Más lenne a helyzet, ha létezne egy társadalmi szinten is támogatott, a lakosságot átfogó szűrési rendszer. Nincs ilyen, de ez nemcsak nálunk hiányzik, másutt sincs. Hazánkban a tébécé miatt egy ideig kötelező volt a tüdőszűrés, de mióta az ország számos megyéjében egy meghatározott esetszám alá csökkent a tébécések száma, ezekben a megyékben megszűnt a kötelező szűrés. A tüdőgyógyász szakmai kollégium sem akar kötelezni senkit, de azt javasoljuk, hogy a negyven év feletti dohányosok évente menjenek el mellkas-röntgenszűrésre. Ha szerencséje van az illetőnek, mert például a periférián is jól látható az elváltozás, akkor jó eséllyel kiszűrik.

- Harminc-negyven éves műszerekkel mit lehet kezdeni?

- Valóban vannak olyan területek, ahol meglehetősen elavultak a röntgen berendezések. A terv az, hogy a szűrést centralizálják és digitalizálják. Egyébként a korszerűbb CT-k sem mindenhatók. A CT minden negyedik embernél indifferens kis gócocskákat mutat ki, amelyekről később kiderülhet, hogy nem jelentenek egészségügyi problémát. De képzelje magát annak a helyzetébe, akinek azt mondják, hogy jöjjön vissza negyed év múlva, hogy megnézzük, mi lesz a gócocskákkal.

- Mire nem figyelnek az emberek?

- Alattomos betegségről van szó, mert sok tüdőrákos tünet- és panaszmentesen él. Figyelmeztető jel lehetne a köhögés, de a dohányosok jó része egyébként is köhög, harákol. Mégis, ha változik a köhögés, ha nehézlégzést tapasztal valaki, vagy véreset köp, mindenképpen az orvoshoz kell fordulni.

- Tapasztalni-e területi különbséget az ellátás terén?

- Szerintem nincs. A tüdőgyógyászati hálózat a betegek teljes kivizsgálására, szakszerű, ellátására az ország bármely pontján alkalmas. A kemoterápiás kezelések is a betegek 75 százalékában a pulmonológiai osztályokon történnek. Nincs szégyenkezni valónk, mert a legújabb gyógyszeres kezeléseket is megkapják a betegek, akiket mindinkább komplex módon kezeljük. Ez azt jelenti, hogy a műtött betegek is kapnak kemo-, illetve ha kell, sugárterápiát.

- Van-e olyan kezelés, amely az elmúlt egy-másfél évben honosodott meg hazánkban?

- A nem kissejtes tüdőrák kezelésében a rákos sejtekre mérgező hatású, azaz citotoxikus és a biológiai kezelések egyre jobb eredményeket hoznak. Célzott terápiával is javítható a betegek túlélése - erre példa az egyik gátló vegyület, amely a daganatok érképződését akadályozza. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy ezen gyógyszer első választásként alkalmazva az előrehaladott stádiumú, nem kissejtes tüdőrákos betegek bizonyos fajtája esetén, a hagyományos citotoxikus kemoterápiával együtt adva egyértelműen javítja a betegek túlélését. Létezik más módon ható célzott kezelési módszer, mely az úgynevezett epidermiális, azaz hámeredetű növekedési faktor gátlásával fejti ki hatását. Ezen gyógyszerek közül van olyan, amelyet már első kezelési módszerként választva tablettás készítményként lehet sikerrel alkalmazni. Egy másik, hasonló hatásmechanizmusú szert második és harmadik választásként alkalmazhatjuk a siker reményében. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy e szerek csak szakorvosi team döntés alapján, bizonyos genetikai vizsgálatok eredményei alaőján adhatók sikerrel a betegek számára. Nyilvánvaló, hogy a citotoxikus kemoterápiás kezelések mellett a célzott terápiás lehetőségek jelzik a jövő útját. A cél az, hogy amennyiben az előrehaladott stádiumú tüdőrákos beteget nem is tudjuk meggyógyítani, betegségét krónikussá formálva mind tovább éljen jó életminőségben.

Dr. Ostoros Gyula