galéria megtekintése

Figyeljen másokat a Nagy Testvér!

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 26. számában
jelent meg.


Ötvös Zoltán
Népszabadság

Nem kell hitelkártyával fizetnünk, vagy térfigyelő kamerákkal felszerelt helyen járnunk, hogy adatok keletkezzenek rólunk, ehhez az is elég, hogy nálunk van a mobiltelefon. Az információkat pedig egyre többen gyűjtik, és használják saját szempontjaik szerint.

Az egyénekről felhalmozott minden információ érték: a vállalatok ezek alapján javíthatják szolgáltatásaikat, a rendőrség általuk gyanúsítottakat vagy merényletre készülőket szűrhet ki. Adatokat rendszerint nem célzottan gyűjtenek, hanem tömegesen, mindnyájunkról. Kérdés tehát, milyen információgyűjtő eszközök és módszerek azok, amelyeket elfogadunk, és melyek azok, amelyekről azt gondoljuk, hogy ez azért már túlzás. És vajon ki ellenőrzi a megfigyelést végzőt? Igaz-e, hogy minél több a megfigyelés, annál nagyobb a biztonság?

Életünk megfigyelt szelete – a kamera a magyarok szerint a személyes biztonságérzetet növeli
Életünk megfigyelt szelete – a kamera a magyarok szerint a személyes biztonságérzetet növeli
Mohai Balázs

Többek közt ezeket a kérdéseket vizsgálta a SurPRISE elnevezésű európai uniós nemzetközi kutatás, amelyben Anglia, Ausztria, Dánia, Olaszország, Németország, Norvégia, Spanyolország és Svájc mellett, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével – egyetlen nem nyugat-európai országként – Magyarország is részt vett. A kilenc országban összesen 2000 állampolgár osztotta meg a témával kapcsolatos véleményét.

 

Viselkedj!

Öt technológiára koncentráltak a kutatás során. Az intelligens térfigyelő kamerák (CCTV) képesek az arcok felismerésére, az emberek viselkedésének elemzésére és tárgyak azonosítására.

Megfelelő eszközök segítségével lehetőség van az interneten közvetített összes üzenet és információ elolvasására, elemzésére és manipulatív célú megváltoztatására is.

Alacsonyan szállnak

A mobiltelefon helymeghatározási adatainak elemzésével információ nyerhető ki a készülék használójának tartózkodási helyéről és mozgásáról. A „civil” drónok – tehát nem katonai célra használt pilóta nélküli repülő szerkezetek – felszerelhetők kamerával és más érzékelőtechnológiákkal, olyanok, mint repkedő térfigyelő kamerák.

Egy Phantom 2 típusú drón a
Egy Phantom 2 típusú drón a "dji" cégtől
Fabrizio Bensch / Reuters

Jobb nem látni?

Szénay Márta projektvezetőtől tudjuk, hogy a válaszadók körében elég magas volt az előbb említett technológiák elfogadása, de privát szférájukat azért féltették. A magyar eredmények annyiban lógnak ki a nemzetközi kutatásból, hogy nálunk az elfogadottság magasabb volt, és kevésbé járt együtt a privát szféráért való aggodalommal. A technológiák viszonylag magas elfogadottsága azzal állhat összefüggésben, hogy az eszközök és módszerek önmagukban nem jelentenek veszélyt (kivéve a drónokat, amelyek a fejünkre eshetnek), és ezeket általában észre sem vesszük, hiszen láthatatlanok (internetes megfigyelés, mobiltelefonos helymeghatározás).

A kamerák által rögzített információk összekapcsolásával feltérképezhető a közlekedési magánéletünk is
A kamerák által rögzített információk összekapcsolásával feltérképezhető a közlekedési magánéletünk is
Kurucz Árpád / Népszabadság

Lövésünk sincs

Ugyanakkor a lakosság elképesztően kevés információval rendelkezik az új technológiákkal járó dilemmákról, és különösen olyan alapvető kérdésekről, hogy ki végzi a megfigyelést, kit, mikor, hogyan figyelnek meg, mi történik az adatokkal, ki fér azokhoz hozzá. A kutatásban részt vevők gyakran a felmérés részét képező tájékoztató anyagokból értették meg, hogy van egy olyan „megfigyelt” szelete az életüknek, amit egyáltalán nem tudnak ellenőrizni. Fontos igényként fogalmazódott meg ennek a kontrollnak a lehetővé tétele – a résztvevők 93 százaléka igényt tartana rá, hogy ellenőrizhesse a róla gyűjtött adatokat és információkat. Ugyancsak érdemi üzenet, hogy a polgárok nagy része visszautasítja az általános, mindenkire kiterjedő megfigyelést.

Egy néhány tízezer forintos drónnal ma már bárki kémkedhet
Egy néhány tízezer forintos drónnal ma már bárki kémkedhet
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Csíííz

A vizsgált technológiák között kiemelkedően pozitív volt a megítélése a térfigyelő kameráknak a magyar résztvevők körében, akik úgy érzik, hogy a kamera látványa a feltételezett elrettentő hatása miatt önmagában növeli a személyes biztonságérzetet. Ráadásul a kamerát tartják a legkevésbé privát szférát sértőnek, mert az összegyűjtött adatok nem köthetők közvetlenül személyekhez, mint például a mobiltelefonból származó vagy az internetre csatlakozó bármilyen eszközből származó adatok esetén, ahol a készülék beazonosítása megtörténik, és az a használóval összeköthető.

Jobban járnánk

A kutatásban részt vevők egyik üzenete a döntéshozók felé, hogy nem a megfigyelési módszereket kell tökéletesíteni, hanem a biztonsági kihívások kiváltó okait kell kezelni: a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenségeket, az elidegenedést. Mindebben fontos szerepe lehet az oktatásnak – „jobban járnánk, ha az emberek viselkedését és hozzáállását változtatnánk meg”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.