A 13,8 milliárd évvel ezelőtt lezajlott ősrobbanás, amely a tudósok szerint a világegyetem kialakulásához vezetett, Isten tervének a része volt – jelentette ki Ferenc pápa a Pápai Tudományos Akadémián.

Fotó: Alessandro Bianchi / Reuters

Az ősrobbanás, avagy „Nagy Bumm", amelyet ma a világ kezdeteként tartanak számon, nem áll ellentmondásban egy isteni teremtő beavatkozással, sőt, megkívánja azt. Az evolúció sem áll szemben a teremtéssel, hiszen az evolúció olyan élőlények teremtését feltételezi, amelyek fejlődnek – fogalmazott a Vatikáni Rádió beszámolója szerint Ferenc pápa. „Amikor a teremtésről olvasunk a Teremtés könyvében, azt képzelhetjük, hogy Isten egy varázsló varázspálcával, aki képes bármit megtenni. De ez nem így van" – mondta.

A katolikus egyház korábban nem engedett a teremtésből, még az előző pápa, XVI Benedek is nagyon szigorúan értelmezte a Bibliában leírtakat. Ferenc pápa bejelentése nyomán a szakértők azt feltételezik, hogy a katolikus egyház a jövőben nem tanítja a kreacionizmust – vagyis azt, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot -, ehelyett azt mondja, hogy ez a szám a Teremtés könyvében csupán egy allegória.– A katolikus egyház természettudományos kutatásokkal kapcsolatos álláspontja sokban különbö­zik attól, amit a közvélemény tudni vél, s amit a média a „sötét középkor", Giordano Bruno kivégzése és a Charles Darwin elleni kultúrharc címkéivel forgalmaz meg – mondja Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezető egyetemi tanára. A modern egyházi tanítás támogatja a természettudományos kutatásokat, és tiszteli azok auto­nómiáját.

„Bármelyik szaktudomány módszeres kutatása soha nem kerül ellentétbe a hittel, mert a földi valóságok és a hit valóságai ugyanattól az Istentől erednek" – tanítja a második vatikáni zsinat és az egyház katekizmusa. Máté-Tóth András szerint az, amit a tudományról Ferenc pápa mondott, nem tartalmában, hanem stílusában újdonság. A pápa – elődjéhez hasonlóan – elhatárolódik a kreacionizmus és az intelligens tervezettség elméleteitől.

Falus András genetikus, akadémikus szerint „tudománnyal nyugodtan foglalkozhat úgy az ember, hogy közben tudományon kívüli dolgokat is elfogad. A hit olyan eleme az emberi életnek, amely meghaladja a tudomány kategóriáit, kérdéseit, módszereit és vála­szait. A hit nem azt kérdezi, amit bizonyítani lehet. Amit bizonyítani lehet, az nem hit. A tudomány kérdése, hogy valami hogyan működik, a hit kérdése, hogy miért."

A teremtés Falus számára magában foglalja az evolú­ciót is. Visky Béla kolozsvári teológussal fogalmazták meg, hogy szerintük Isten teremtési módszere az evolúció. Lehet, hogy tévednek. A tudományos tévedés azonban cáfolható, a hit­béli tévedés csak egy másik hittel pótol­ható.