galéria megtekintése

Felnőve beteg lesz a kövér gyerek

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 07. számában
jelent meg.

Ötvös Zoltán
Népszabadság

Harminc éve még azt tanították, hogy gyerekek körében nem fordul elő a magas vérnyomás betegség, ha mégis, annak mindig valamilyen szervi oka van. Manapság tízéves kor felett egyre több ilyen esettel találkoznak. Egykoron azt tanították, hogy kettes típusú cukorbetegség gyerekkorban nincs. Már van. Mindkét jelenség hátterében a helytelen táplálkozásból és a mozgásszegény életmódból következő elhízás áll.

A vészharangot először az Egyesült Államokban kongatták meg, ami Európát is felébresztette, hiszen errefelé is meredeken nőtt a túlsúlyosak száma. Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyar felnőttek a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyerekeket is veszélyezteti az elhízás – az utóbbi esetben a kontinens középmezőnyében vagyunk. Az elhízás szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzáséval.

Reuters

Hogy miért tart itt az emberiség? Mert drasztikusan megváltozott az életmód. Az egykoron vadászó-gyűjtögető ember energialeadása három-négyszerese volt a maiénak, ugyanakkor az energiabevitele nem különbözött lényegesen a miénktől. Az átállás nagyon gyorsan, néhány évtized alatt történt meg, és a szervezet ehhez nem tudott alkalmazkodni. Alig sétálunk, mozgunk, sportolunk, ellenben hosszú órákat ülünk a számítógép, majd a tévé előtt. Az energiabevitelt pedig változatlanul hagytuk.

 

A legtöbb szülő eddig ahhoz tartotta magát, hogy minél több fehérjét eszik a gyerek, annál jobb, különösen, amíg pici. A legújabb kutatások szerint azonban ez tévhit. A túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli a későbbi elhízás kockázatát, sőt szerepet játszhat az – elmúlt 15 évben megtízszereződött gyakoriságú – allergia kialakulásában is.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája is részt vett abban az európai kutatásban (IDEFICS), amely azt vizsgálta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekek elhízásában. A kutatásban több mint 2500 magyar és 17 000 európai két és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak. Molnár Dénes professzor, a klinika igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke szerint az okok között természetesen ott van a kevés fizikai aktivitás és a rendszertelen táplálkozás – így a reggeli hiánya –, de a túlzott, illetve nem megfelelő minőségű fehérje is kihat a későbbi testsúlygyarapodásra.

Ez ugyanis érdemi hatással van az ebben a korban kialakuló anyagcsere-szabályozásra. A túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést és a növekedési faktorok elválasztását, ez pedig fokozza az éhségérzetet, ami szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz. A megfelelő fehérjebevitel azért is létfontosságú, mert a hiányos fehérjebevitel hosszú távon, a kognitív vagy a fizikai képességek fejlődésének sérüléséhez vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen mennyiségben hasznos a gyermekek fehérjedús táplálása, ahogy az sem, hogy mindegy lenne, milyen fehérjével tápláljuk a gyermekünket.

Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy rövid távon a túlzott fehérjebevitel felelős a nemmegfelelő vese-, illetve bélrendszeri működésért. A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, melynek fehérjetartalma és összetétele nem a véletlen műve. Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy az ember számára nehezen vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb mint harmadannyit tartalmaz.

A szoptatás helyett kényszerűen vagy mellette idővel kiegészítésként tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek, 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak hatéves, illetve serdülőkorukra. Átlagos testsúlyuk, a testük zsírtartalma pedig kétéves korukra jelentősen lett magasabb az anyatejjel etetett gyermekekénél. Molnár Dénes professzor szerint a kutatások eredményei ismeretében a legtöbb tápszergyártó csökkentette tápszereinek fehérjetartalmát.

Fontos, hogy a szülők tápszerválasztás esetén a legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert válasszák. Az elválasztást követően is fontos a fehérjebevitel optimális szinten tartása, és nem szükséges (a későbbi életkorral ellentétben) a zsír bevitelének szoros korlátozása. Hároméves korig az idegrendszerünk hatalmas fejlődésen megy keresztül, ehhez pedig zsiradék kell. Azt szokás mondani, hogy felnőttkorban az energiabevitel legfeljebb harminc százaléka legyen zsír – ekkor már félünk a keringési betegségektől, az érelmeszesedéstől –, míg a fiataloknál ez az arány nyugodtan elérheti a negyven százalékot.

A kisgyermekek számára ideális fehérjeforrás a szoptatás utáni időszakban a hús, a tojás és a hüvelyesek, valamint a tejtermékek közül a túró és a sajt. Később, egy 10-12 kilós gyerek fél liter tehéntej elfogyasztásával már biztosítja napi fehérjeigényét, de emellett tésztaféle is kerül elé hússal, ami újabb fehérjedózist jelent. Azaz minimum a dupláját viszi be a szükségesnek. Ez nem biztos, hogy jó ebben a korai életkorban.

Aki gyerekként túlsúlyos, az nagy valószínűséggel felnőttkorára az is lesz. Ugyanakkor minél fiatalabb a kövér gyerek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy „kinövi” a testességét. A dundi csecsemők ötven százalékából lehet kövér felnőtt, de aki még pubertáskorban is túlsúlyos, nyolcvanszázalékos eséllyel felnőttként is kövér lesz. Minél korábban kérnek tanácsot a szülők – és tartják be az orvos javaslatát –, annál nagyobb eséllyel tűnhet el a súlyfelesleg.

Gyerekkorban azonban nem lehet fogyókúrázni

– figyelmeztet a pécsi professzor, aki szerint, ha a gyerek a felét hízza kilóban, mint amennyit centiméterben növekedik, akkor pár év alatt eltűnik a súlyfelesleg.

Akik önszántukból kérnek tanácsot, azok motiváltak. Akiket tizedik alkalommal küld szakemberhez a háziorvos, azoknak hiába mond bármit az ember, mert nem érzik a probléma nagyságát, mibenlétét. És mégis gyerekkorban könnyebb sikert elérni, mint felnőttkorban. Az utóbbiak legfeljebb öt százalékánál érhető el és tartható fenn jelentősebb súlycsökkenés. Mert aki hússzor fogyókúrázik és huszadik alkalommal húsz kilóval nehezebb, mint ahonnan a diétája elindult, ott nem beszélhetünk sikerről.

„A gyerekkort kövérként megélt felnőttek körében nagyobb gyakorisággal fordul elő kettes típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség, magas vérnyomás.

Ha ráadásul kövérek maradnak, még nagyobb a kockázat”

– figyelmeztet a gyermekgyógyász.

Régen azt mondták, hogy a falun élők között kevesebb az elhízott gyerek. Ez ma nem áll, az azonban igen, hogy a rossz szociális helyzetűek között egyértelműen nagyobb arányban fordulnak elő a túlsúlyosak. Ez a kép általában a fejlett országokra igaz. A fejlődőknél fordított a helyzet: Afrikában a gazdagság egyik jelképe a háj. Mert megengedhetik maguknak, hogy sokat egyenek.

Az európai vizsgálatok egyik felismerése, hogy amelyik gyerek többet alszik, kevésbé lesz kövér – amit azzal magyaráznak, hogy kevesebb stresszhatás éri őt. (Kevesebbet néz filmeket, kevesebbet játszik a számítógépen.)

Az is kiderült, hogy a mediterrán országokban gyakoribb az elhízás, mint a skandináv államokban – azt már tudják, hogy északon sokkal több zöldséget esznek, mint délen, illetve a fizikai aktivitásuk is nagyobb. Mindez időben is változott: 1925-ben az átlag tizenhárom éves magassága 144 centiméter volt, a testtömege 36 kilogramm. 2005-ben ugyanez az évfolyam átlagosan 49 kilogrammot nyomott és 158 centiméter magasra nőtt.

A vizsgálat nagy esetszáma olyan beavatkozási pontokra is felhívta a figyelmet, ahol könnyen látványos eredmény érhető el. Az egyik a diéta: sok zöldséget kell enni és sok vizet inni. Nem negatív üzenetet közvetítettek – ne egyél hamburgert, ne igyál kólát –, hanem alternatívát kínáltak. Banálisnak tűnik, de a minél kevesebb ülés (képernyők előtt) és a minél intenzívebb fizikai aktivitás is látványos eredményt hozhat. A stresszes életmód hátrányos hatásai megfelelő minőségű és mennyiségű alvással csökkenthetők, illetve azzal is, ha a család minél több időt tölt együtt.

Merre haladunk? A súlyosabb vagy a slankabb nemzetek felé? A pécsi professzor szerint a svéd, francia és svájci adatok azt mutatják, hogy ahol erre figyelnek, ott megfordíthatók a kedvezőtlen tendenciák, arrafelé már enyhén csökken az elhízott gyerekek száma. "Nagyon remélem, hogy Magyarországon is ezt tapasztaljuk majd – ezt a célt szolgálja a mindennapos testnevelés, a menza- és büféreform".

Hájasodik a magyar

Az ELTE embertani tanszékén az Eiben Ottó professzor úr és Bodzsár Éva professzor asszony által vezetett hazai növekedésvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt három évtizedben a túlsúlyosak gyakorisága gyermekkorban négy százalékról nyolc százalékra, serdülőkorban 8-10-ről 15 százalékra emelkedett, míg a kövér gyermekek és ifjak gyakorisága egy-két százalékról 4-5 százalékra emelkedett. Tehát kétszer annyi a túlsúlyos és kövér gyermek napjainkban, mint volt a 80-as években – tájékoztatta lapunkat Zsákai Annamária, az ELTE embertani tanszék adjunktusa.

Számos tényező együttesen vezethetett el ehhez, a túlsúlyosság és kövérség előfordulási gyakoriságában kimutatható évszázados tendenciához. Közülük is talán a legfontosabb életmódunk megváltozása, táplálkozásunk és fizikai aktivitásunk változása. Táplálkozásunk mennyiségében és összetételében is jelentősen változott az elmúlt évszázadban: egyre több húst, tojást fogyasztottak, fogyasztanak a magyar emberek, mindehhez még társul, hogy az elmúlt évtizedet tovább jellemezte a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk csökkenő mértéke.

„Az elfogyasztott táplálékunk mennyiségének és összetételének már csak a gazdasági helyzetünk, életmódunk, de nem az elérhető források szabnak gátat. Ez az egyik oka az iparilag fejlett társadalmakban a túlfogyasztásnak” – összegez Zsákai Annamária. Az elmúlt évszázadok során a gyermekek nemi érése és az adott testfejlettségi stádium elérése egyre korábbi életkorokra tolódik, a felnőttkori átlagos termet és testtömeg egyre nő a gazdaságilag fejlett országokban.

Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy a mai gyermekek jelentősen magasabbak, nehezebbek, mint 20-30 vagy akár 100 évvel korábban felnőtt kortársaik, illetve a mai felnőttek átlagosan magasabbak és nehezebbek, mint évtizedekkel korábban élő kortársaik voltak. Magában hordozza azt is, hogy a túlsúlyos és kövér emberek előfordulási gyakorisága is nőtt.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.