Az ünnepségen részt vettek a CERN tagországainak a tudományért és kutatásért felelős miniszterei. Magyarországot Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke képviselte.

Robert Aymar, a CERN főigazgatója beszédében arról a több mint két évtizedes munkáról beszélt, amelynek köszönhetően megszületett a világ legnagyobb és legbonyolultabb tudományos eszköze - olvasható a CERN honlapján.

"E folyamat csúcspontja szeptember 10-én volt, amikor a globális nézőközönség szeme láttára sikeresen körbevezettük az első protonnyalábot" - hangsúlyozta Robert Aymar.

Torsten Akesson, a CERN Tanácsának elnöke szerint a felnövekvő nemzedékek ambícióit ifjúkori tapasztalatok határozzák meg. Ezért a tudománynak és a technikának szüksége van olyan kiemelkedő vállalkozásokra, amelyek felkeltik az érdeklődést, megragadják a képzeletet. "A nagy hadronütköztető egy ilyen vállalkozás" - hangsúlyozta.

Az LHC-projektet irányító Lyndon Evans arról beszélt, hogy milyen kihívásokkal kellett szembesülni a nagy hadronütköztető megépítése során. Mint mondta, a nehézségeken úrrá lettek, s most a kutatók a kísérleti program indítását várják. "A nagy hadronütköztető megépítésének kalandja véget ért, most a felfedezések kalandja vár ránk" - emelte ki Lyndon Evans.

A CERN honlapja szerint az ünnepi program keretében nyitották meg azt a kiállítást, amely bemutatja az összes alkalmazott technológiát, amely szükséges volt a nagy hadronütköztető életre keltéséhez. Az ünnepség keretében audiovizuális hangversenyt tartottak, amelynek képanyaga Frans Lanting, a National Geographic természetfotós Élet - időutazás munkája, a zenét az amerikai Philip Glass szerezte.

Az ünnepségen a meghívottak megízlelhették a molekuláris gasztronómia remekeit is. Ettore Bocchia séf kulináris művészetének ugyanis szerves része a fizika és a kémia, így például a fagylaltot folyékony nitrogénnel hűti le.

A nagy hadronütköztető egy 27 kilométeres földalatti alagútban, Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal. Az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket az elemi részecskéket tanulmányozzák a fizikusok.

Az első protonnyalábokat szeptember 10-én vezették körbe, majd 10 nappal később héliumszivárgás miatt a nagy hadronütköztetőt tavaszig leállították.

Vesztergombi György részecskefizikus, egyetemi tanár, a CERN magyar kutatásvezetőjének tájékoztatása szerint az ünnepséget megalapozott optimizmus jellemezte. A gond, amely a nagy hadronütköztetőben jelentkezett, tipikusan olyan meghibásodás, amely ésszerű határidőkön belül és ésszerű költségekkel megoldható.

"Egyértelmű, hogy mi a hiba, egyértelmű hogy hogyan lehet kijavítani, s hogyan lehet a jövőben megismétlődését elkerülni" - hangsúlyozta  a részecskefizikus. Magyarázata szerint a problémát egy rossz forrasztás okozta. Egy ív keletkezett, amely kiégette a héliumtartályt. Összesen 8 tonna hélium távozott, a rendszerben lévő mennyiségnek több mint a fele. "Nem létezik százszázalékosan működő rendszer. Nincs drámai helyzet, úgy érzem, hogy megalapozott az optimizmus. Egy hosszú kutatómunka kezdetéről van szó.

Vesztergombi György elmondta: a felszólalók a legsikeresebb európai projektnek, a globalizáció jó értelemben való megnyilvánulásának nevezték a nagy hadronütköztetőt. "Itt harmónia van a nemzeti érdekek és a globalizáció között".