Bár aligha akad dinoszaurusz, melynek ismertsége vetekedhetne a Tyrannosaurus Rexével, az életmódja még manapság is vita tárgya. Az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi ragadozó 65-70 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika és Ázsia területén, becsült hossza 13 méter lehetett, tömege pedig elérhette akár a 7 tonnát is.

Nem dögevő, hanem csoportos vadász volt Maxi Jonas / Reuters

Noha a tükörfordítás nyomán zsarnokgyíkként is hívott állatot a közhiedelem már a Jurassic Park megjelenése óta kegyetlen gyilkosnak tartja, egészen tavalyig még az sem számított tudományosan eldöntött kérdésnek, hogy a Tyrannosaurus vadászó vagy dögevő életmódot folytatott-e. A vitát egy Észak-Dakotában talált, harcban elveszített fog zárta le, a ragadozó zsákmányául kiszemelt hadroszaurusz nemcsak élt, de minden bizonnyal hevesen ellenállt a támadásnak.

A zsarnokgyík vadászmódjához most a kanadai Peace Region paleontológiai kutatóközpont szolgáltatott újabb adalékot. A Richard McCrea vezette csapat még 2011-ben kezdte el a terepmunkát British Columbia állam északkeleti részén, míg végül öt, egymás mellett haladó Tyrannosaurus lábnyomaira bukkant. A vulkáni hamu alatt nyugvó nyomok mintegy 70 millió évesek, és három, egymástól tisztes távolságot tartó, de egy irányba futó állattól származnak.

Megütöttük a főnyereményt – kommentálta a felfedezést McCrea. „Egy paleontológus számára már egy lábnyom is érdekes, de egy Tyrannosaurus-csapásnál fontosabb bizonyítékot nemigen lehet elképzelni az állatok csoportos mozgására. Ennél már csak akkor tudnánk biztosabb következtetéseket levonni, ha visszamehetnénk az időben megfigyelni őket.” A felfedezés jelentőségét az adja, hogy az expedíció más őslényektől, például hadroszauruszoktól és más kacsacsőrű dinoszauruszoktól származó nyomokat is talált a helyszínen, ezek azonban szerteágazó irányban futnak.

Ez jelzi, hogy a Tyrannosaurusok nem valamilyen földfelszíni sajátosság – például egy arra futó völgy vagy tópart – miatt haladtak párhuzamosan, hanem saját maguk választották a falkában vonulást. A lábnyomok mérete alapján a kutatók 20-30 évesnek becsülik az állatokat, ami tyrannosaurusi léptékben már tisztes kornak számít. A nyomokon még a dinoszauruszok bőrének körvonala is kivehető. „A leletek éles kontúrjait látva az ember óhatatlanul is belegondol, milyen érzés lehetett akkor is itt állni, amikor a nyomok képződtek” – tette hozzá McCrea.

A legtöbb szakértő sokáig egyetértett abban, hogy a kréta időszak csúcsragadozói magányos vadászok lehettek. A vélekedésnek egyedül azok a csoportosan talált maradványok mondtak ellent, melyeket a régésznyelven „csontgyűjtőknek” hívott lápos, dinoszauruszokat csapdába ejtő területeken találtak Észak-Amerikában. Ilyen gyűjtőhely volt az albertai Dry Island is, ahol már a múlt század elején is kerültek elő azonos tyrannosaurida fajhoz tartozó leletek.